Meglepte az elemzőket a kiskereskedelmi adat

Az elemzőket negatív meglepetésként érte a kiskereskedelmi forgalom 2,6 százalékos szerény növekedése, amely elmarad a 4,3 százalékos piaci várakozásoktól és a 4,8 százalékos tíz havi átlagtól. Mivel a háztartások fogyasztása döntően meghatározza a gazdasági növekedés alakulását, óvatosabban tekintenek a negyedik negyedéves GDP-növekedés elébe.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott jelentése szerint októberben 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt. A kiskereskedelmi forgalom 2013 júliusa óta 40 hónapja nőtt éves összehasonlításban, de január óta az októberi volt a legalacsonyabb növekedés.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom dinamikája hosszú idő után okozott újra érdemi negatív meglepetést. Az előzetes adatokból az kiderül, hogy általánosságban csökkent a vásárlói kedv. Az üzemanyag kereskedelemben vélhetően az áremelkedés játszhatott meghatározó szerepet, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem tekintetében a tavalyi magas bázis.
A negyedik negyedéves gazdasági teljesítményre vonatkozó első adat tehát kedvezőtlen lett, és amennyiben a héten megjelenő ipari teljesítményről szóló adatközlés is gyengélkedésre utal, akkor könnyen lehet, hogy az ING várakozásának megfelelően valóban alacsonyabb sebességben ragadt a gazdaság az év utolsó hónapjaiban. Messzemenő következtetéseket persze nem érdemes levonni egy adatból – írta Virovácz – mindenesetre ez alátámasztja az ING jelenleg pesszimistának tűnő, 1,9 százalékos negyedik negyedéves GDP-előrejelzését, tette hozzá.
Oszlay András, a Takarékbank elemzője az MTI-nek megküldött írásos kommentárjában azt emelte ki, hogy a kiskereskedelmi értékesítés októberi 2,6 százalékos növekedése elmarad a 4,3 százalékos elemzői konszenzustól és a Takarékbank 4,6 százalékos prognózisától. Mindhárom fő termékkörben lassult a növekedés. A legerőteljesebben pedig az üzemanyag-értékesítés üteme fékeződött le, amiben előrehozott vásárlások is szerepet játszhattak. A jövedéki adó októberben bevezetett emelése miatt, aki tehette, szeptemberben többet tankolt az átlagosnál az októberi tankolások kárára. Ezt az átmeneti jelenséget leszámítva a lassulás kicsit tompítja a negyedik negyedévi háztartási fogyasztás növekedési ütemével kapcsolatos várakozásokat. Ugyanakkor a karácsonyi vásárlások jóval meghaladhatják a tavalyit, így a 2 százalékos, vagy azt egy kicsit meg is haladó GDP-növekedés idén továbbra is reálisnak látszik.
Jövőre pedig a jelentős bérkiáramlás várható, ami a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is komoly mértékben látható lesz majd.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: mindhárom fő komponens növekedési üteme jelentősen lassult és az idei éves átlagos tempó alá esett. A leglátványosabb lassulást az üzemanyag-fogyasztás mutatta. Az Erste elemzőjének feltételezése szerint novemberben és decemberben visszatérhet a 4 százalék közelébe a növekedési ütem, hiszen a munkaerőpiac továbbra is rendkívül feszes és a bérnövekedés üteme reálértéken számítva is jelentős.
Annak ellenére, hogy októberben megingott a kiskereskedelem bővülésének tempója, az Ersténél továbbra is arra számítanak, hogy a háztartások fogyasztása adja a GDP-növekedés gerincét az idei utolsó negyedévben és jövőre is. (MTI)