Megkongatta a vészharangot az elhízás miatt az ENSZ FAO főigazgatója Latin-Amerikában
Az éhezés elleni harc folytatására és ezzel együtt az elhízás és túlsúly további terjedésének megállításáért az élelmezési rendszerek „radikális átalakítására” szólította fel Latin-Amerika és a Karib-térség vezetőit José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója.
„Nem az éhezés az egyetlen aggodalmunk ebben a térségben, ahol az öt év alatti gyermekek 7 %-a és a felnőtt korú lakosság 20 %-a túlsúlyos,” mondta a FAO regionális konferenciájának megnyitóján. A háromnapos eseményen Latin-Amerika és a Karib-térség mind a 33 országa jelen van.
„Friss, helyben termett ételt kellene fogyasztani a túlságosan feldolgozott élelmiszer helyett,” tanácsolta, hozzátéve, hogy a túlsúly és elhízás egy „globális járvánnyá” nőtte ki magát, ami a fejlődő és fejlett országokat egyaránt sújtja.
A FAO adatai szerint világszerte mintegy 1,9 milliárd felnőtt túlsúlyos és 650 millió elhízott. Latin-Amerikában, ahol 96 millió felnőtt elhízott, kiemelkedően rossz a helyzet.
Az éhezés is jelen van, bár ez felszámolható lenne
A Latin-Amerika és Karib-térség példát statuált azzal, hogy 2015-ben a világ nagy területi egységei között elsőként csökkentette arányában és reálértékben is a nemzetközi fejlesztési célokban meghatározott mértékben az éhezést, emlékeztetett Graziano da Silva.
Ez elmúlt három évben azonban 40 millióról 42,5 millióra emelkedett az éhezők száma. Hogy ez a trend visszafordítható legyen, az országoknak hatékonyabb szociális, gazdasági és a termelést szabályozó politikákat kell kidolgozni.
A szociális védőhálót és a családi gazdálkodók támogatását kombinálva fejlődhet a vidék és gazdaságilag élőbbé válhat, ezzel csökkentve a vidéki szegénységet és az alultápláltság minden formáját, mondta a FAO főigazgató. Erre jó alkalom a 2019-ben kezdődő Családi gazdálkodás évtizede, amit a közelmúltban hirdetett meg az ENSZ.
Éghajlatváltozás: kárenyhítés és alkalmazkodás
A klímaváltozás rajta hagyja nyomát a világ élelmezési és mezőgazdasági rendszerein, ám a közelmúlt természeti katasztrófái, mint a mexikói földrengés vagy a Közép-Amerika partjai mentén tomboló hurrikánok azt mutatják, Latin-Amerika és a karibi térség kitettsége különösen nagy.
A FAO ezért azt tanácsolja a térség országainak, hogy tegyék mezőgazdaságukat alkalmazkodóvá az éghajlatváltozás hatásaihoz, és mindezt úgy, hogy közben a vidéki szegényekre is figyeljenek oda.
A biológiai sokféleség megőrzése, ami itt mind a növény-, mint az állatvilágban különösen gazdag, szintén fontos a gazdálkodás, élelmiszertermelés és a turizmus szempontjából, mondta Graziano.
Kapcsolódó cikkeink
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több…
Tovább olvasom >Megugrott a FAO globális élelmiszerár indexe
Az elmúlt 18 hónap legmagasabb értékére ugrott az élelmiszer-alapanyagok globális…
Tovább olvasom >Sikeres volt-e a csipszadó, avagy hogyan lehetne csökkenteni az elhízást Magyarországon?
Egyre több magyar küzd súlyfelesleggel. A legújabb adatok szerint sajnos,…
Tovább olvasom >További cikkeink
A magyar családi vállalkozások együttműködésbe fektetnek, nem a generációváltásba
A ma Magyarországon működő 515 ezer társas vállalkozás több, mint…
Tovább olvasom >Hogyan fognak az európaiak vásárolni az idei ünnepi szezonban?
A ShopFully és az Offerista Group az „Holiday Shopping Study…
Tovább olvasom >Az irodapiacon túlkínálat, a kiskereskedelmi ingatlanok és szállodák terén visszatérő kereslet várható 2025-ben
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacot jelenleg a tranzakciószámok csökkenése és a…
Tovább olvasom >