Megkezdte az adóhatóság a transzferár adatszolgáltatások ellenőrzését

Kiss Tamás, a SALDO Zrt.

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek nyilvántartására vonatkozó szabályok hozzávetőlegesen 15-20 ezer céget érintenek Magyarországon. Az adóhatósági vizsgálatok megkezdésekor az adóellenőrök nemcsak, hogy tüzetesen átnézik a transzferár dokumentációkat, de egy 17 kérdéses kérdőív kitöltését is kérik, melynek segítségével megállapítják, hogy a dokumentáció a kapcsolt vállalkozások minden ügyletére kiterjed-e. Az egyre fokozódó ellenőrzések hátterében az idei évre bevezetett transzferár adatszolgáltatás állhat, melyet az érintett adózóknak először a 2022. üzleti évre vonatkozóan kellett elkészíteniük, azonban ebből következtetni lehet az előző években megvalósult kapcsolt tranzakciókra is.

„Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt hónapban jellemzően azok a vállalkozások kerültek az adóhatóság figyelmének középpontjába, akik kapcsolt vállalkozásaikkal nagy összegű ügyleteket bonyolítottak le, függetlenül attól, hogy ezek hazai vagy külföldi kapcsolt vállalkozással valósultak-e meg, vagy hogy az ellenőrzött vállalkozások nyereségesek-e. Az ilyen nagy összegű kapcsolt tranzakciókról, az adóhatóság kizárólag az adatszolgáltatásból értesülhetett, hiszen a rendelkezésre álló, strukturált adatok alapján már sokkal könnyebben szűri ki a transzferár szempontjából kockázatos ügyleteket”

– mondja Kiss Tamás transzferár szakértő, a SALDO Zrt. tanácsadó üzletágának igazgatója.

Minden eddiginél többet lát a NAV

 Az elmúlt évben alapvetően szigorodtak a kapcsolt vállalkozások között folytatott ügyletekre, valamint ezek nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek, melynek következtében a transzferár dokumentáció a sürgető adótanácsadási feladatok közé került. Amennyiben egy cég közvetve vagy közvetlenül részt vesz egy másik vállalkozás irányításában, ellenőrzésében vagy tőkéjében, – azaz egy tulajdonosi vagy érdekkörbe tartoznak –, az egymással folytatott ügyleteik során alkalmazott árakat a szokásos piaci feltételek szerint kell megállapítaniuk, , vagyis szokásos piaci árat kell meghatározniuk, erről pedig részletes dokumentációt kell készíteniük. Az új szabályozások szerint azonban az érintett adózóknak már az éves társasági adóbevallásban rögzíteni kell a kapcsolt tranzakciókra vonatkozó piaci árat és az annak meghatározásánál alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket is.

A társasági adóbevallásban szereplő adatszolgáltatás feldolgozása után az adóhatóság meg is kezdte ezen ügyletek ellenőrzését, melynek eredményeképpen jelenleg is számos adóellenőrzés van folyamatban, illetve továbbiak várhatóak.

„Korábban soha nem kellett ügyleti szintű adatszolgáltatást teljesíteni a kapcsolt tranzakciókról, de az látszik, hogy az adóhatóság egy elég hatékony fegyvert kapott a kezébe, amelynek egyelőre nem látjuk előre a hatását. Véleményem szerint a 2021. üzleti év vizsgálatára egyfajta tesztidőszakként tekint az adóhatóság, a nagy megállapításokra a 2022-es üzleti évre vonatkozó nyilvántartások ellenőrzésekor kell számítani. ”

– teszi hozzá Kiss Tamás.

Nagy a tét: jelentősen emelkedtek a transzferárazás mulasztási bírságai

 A transzferár dokumentációs kötelezettség szigorításán túl a mulasztási bírság tételei is sokszorosára emelkedtek. A 2022. üzleti évtől ezek az összegek 5, illetve ismételt jogsértés esetén 10 millió forintra nőttek, ráadásul már nem adózóként szabják ki a bírságot, hanem kapcsolt (vagy összevont) ügyletenként – vagyis az 5 milliós összeg is megsokszorozódhat, ha több ügylet is kifogásolható az adóhatóság részéről.

„Mindez a cégektől nagyfokú figyelmet és előkészítést igényel: azonosítaniuk kell minden egyes tárgyévi kapcsolt ügyletet, a tranzakciókban részt vevő felek által ellátott funkciókat, viselt kockázatokat, továbbá hogy az alkalmazott ár megfelel-e a szokásos piaci árnak.  Ha a vállalkozás nem így jár el, nagy eséllyel teszi ki magát a mulasztási bírság kockázatának, ezért célszerű több időt szánni a transzferár dokumentációs teendők elvégzésére és időben elkezdeni a felkészülést. Ebben nagy segítség lehet egy dedikált transzferár szakértő bevonása, aki körültekintően, a jogszabályokhoz igazítva készíti el vagy módosítja a már meglévő nyilvántartást, miközben kiszűri a transzferár képzés során felmerülő kockázatokat”

– mondja Kiss Tamás.

A SALDO Zrt. kiemelt figyelmet fordít a gazdálkodó szervezetek adózással kapcsolatos edukációjára, a tudásmegosztásra. Ennek szellemében a vállalat a Pénzügyminisztérium és a NAV szakértőivel közösen rendszeresen tart szakmai képzéseket a témában, illetve kiadott egy szakkönyvet és egy szaklapot is, melyben a piac minden oldalát képviselik a szerzők.