Megjelentek a nyári extra adóváltozások

Jönnek a változások

Az adózás rendjét érintő változások:

2024. augusztus 1-jétől számos mulasztás esetében jelentősen megemelkedik a kiszabható mulasztási bírság legmagasabb összege:

1. Általános esetben a természetes személy adózó 200 ezer forint helyett 400 ezer forintig, nem természetes személy adózó 500 ezer forint helyett egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
2. Az eddigi egymillió forint helyett kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani azt az adózót, amely be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz, vagy alkalmazott.
3. Az adózó egymillió forint helyett kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

• a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy
• iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
  
• A szociális hozzájárulási adót (Szocho) érintő változások:

2024. augusztus 1-jétől, az ezen időponttól létesített munkaviszony esetében szűkül a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető Szocho kedvezmény lehetősége:

A Szocho kedvezmény szempontjából munkaerőpiacra lépőnek már csak az a magyar állampolgár és Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára minősülhet, aki a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül (ez korábban csupán 275 nap volt) legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

Lényegesen lerövidül a Szocho kedvezmény érvényesítési időszak:

1. A foglalkoztatás első két éve helyett már csak az első évében lehet a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-át adókedvezményként érvényesíteni.
2. A foglalkoztatás harmadik éve helyett már csak az első évét követő 6 hónapban lehet a minimálbér 13%-ának 50 %-át adókedvezményként igénybe venni.

• A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadóját érintő változások:

Részben pontosításra, részben korlátozásra került, milyen módon tudják a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások a 2024. december 10-ig fizetendő különadó kötelezettségüket csökkenteni, amennyiben a tulajdonukban lévő állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik.

Nem változik, hogy az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék a különadó mértéke. Nem változik az adóalap sem: a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény,

• csökkentve a 2022. adóévben elszámolt

• kapott osztalékkal,
• nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséggel,

• növelve a 2022. adóévben ráfordításként elszámolt

• pénzügyi szervezetek különadójával,
• pénzügyi tranzakciós illetékkel,
• hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójával.

Pontosításra került, hogy az állampapírok napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni (nem a bekerülési értékét, nem a napi piaci értékét stb.)

További korlátozások kerültek bevezetésre, hogy milyen módon megszerzett állampapírokat nem lehet figyelembe venni a különadót csökkentő tétel számítása során. A kivételek felsorolása, az eddigi repóügyleteken, és vétel-eladás (buy-sell back) ügyleteken túl kiegészült az értékpapírkölcsön ügyletekkel és az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel.

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások 2024. évi különadóját csökkentő tételként az állampapír-állomány névértéknövekményének 10 százaléka, de legfeljebb e csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő adó összegének 50 százaléka érvényesíthető.

• A kőolajtermék-előállító (MOL) különadóját érintő változások:

2024. augusztus 1-jétől 2,5 amerikai dollárnak megfelelő forint összeggel növekszik a MOL-nak a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyisége után fizetendő különadó kötelezettsége, ugyanis 7,5 amerikai dollárról 5 amerikai dollárra módosul a kőolaj világpiaci árkülönbözete számításánál érvényesített csökkentő tétel.

• A pénzügyi tranzakciós illetéket érintő változások:

1. augusztus 1-jétől két esetben csökken a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (Pti. tv.) szerinti pénzügyi tranzakciós illeték alapja:
2. a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél kezdeményezett befizetés 50 ezer forintot meghaladó összege (ez jelenleg 20 ezer forint),
3. magánszemély fizetési számlájáról (kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalás esetén átutalásonként az 50 ezer forintot meghaladó összeg (ez jelenleg 20 ezer forint).
4. augusztus 1-jétől emelkedik a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke:
5. Főszabály szerint az illeték mértéke 0,3 százalékról 0,45 százalékra és tranzakciónkénti maximum összege 10 ezer forintról 20 ezer forintra növekszik.
6. 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelkedik az illeték a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén.
7. augusztus 1-jétől módosuló értékpapír tranzakciós illeték szabályok:
8. A befektetési szolgáltatást végzők illetékének mértéke 0,3 százalékról 0,45 százalékra és vételenkénti maximum összege 10 ezer forintról 20 ezer forintra növekszik.
9. Mentesül az értékpapír tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 50 ezer forintot meg nem haladó értékben történik (ez jelenleg 20 ezer forint).

• Kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték:

2024. október 1-jei hatállyal kiegészítő tranzakciós illeték szabályok kerülnek bevezetésre

1. a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre,
2. a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre,
3. a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult befektetési vállalkozásra és hitelintézetre,
4. a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre.

Az új szabályok nem vonatkoznak az MNB-re.

A kiegészítő tranzakciós illetéket a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmazó alábbi ügyletek után kell megfizetni:

1. a Pti. tv. 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti fizetési művelet, továbbá a Pti. tv. 3. § (4) bekezdés a) pontja és – a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi és külföldi hitelintézet, illetve a központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet kivételével – a Pti. tv. 3. § (4) bekezdés e) pontja szerinti fizetési művelet,
2. a Pti. tv. 8/A. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi eszköz vétel,
3. az ügyfél javára, továbbá – a hitelintézetek kivételével – más belföldi, illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, valamint befektetési alap javára a befektetési szolgáltatást nyújtó által csereügyletre vonatkozó megbízás végrehajtása esetében.

Amennyiben egy ügylet vonatkozásában több jogcímen is keletkezne kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, akkor a kötelezettséget csak a c) pont alapján kell teljesíteni. A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték kötelezettség az a) és b) pont szerinti ügylet teljesítésének napján, a c) pont esetében, amennyiben a csereügylet egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből áll, akkor az azonnali ügylet értéknapján, amennyiben a csereügylet több határidős ügyletből áll, akkor az első határidős ügylet értéknapján keletkezik. A forintra történő átszámításnál is ezen a napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell használni.

Nem terheli kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség:

1. a) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetést és
2. b) a Pti. tv. 3. § (4) bekezdése szerinti műveletet.

A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alapja

1. főszabály szerint a Pti. tv. 6. § (1) bekezdés a) –g) és i) pontja szerinti adóalap,
2. pénzügyi eszköz vétel esetében a Pti. tv. 8/A. § (2) bekezdése szerinti adóalap,
3. csereügylet esetében az az összeg, amelyre a csereügyletre vonatkozó megbízás vonatkozik.

A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség mértéke 0,45 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint.

A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a pénzügyi tranzakciós illetékkel azonos módon kell megállapítani, bevallani és megfizetni.