Megint nagyot drágult az élelmiszer

A napokban tette közzé a KSH a márciusi kiskereskedelmi forgalomról szóló statisztikákat – ebből kiderült, mekkorát dobott a bolti forgalmon a kijárási korlátozás előtti pánikvásárlás: az élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 15 százalékkal bővült az előző év márciusához képest. Ennek a folyamatnak a végén a Privátbankár.hu Árkosár-felmérésének előző, április 7-én publikált felmérése rég nem látott, 9 százalékot meghaladó éves áremelkedést mutatott ki a hazai hipermarketekben.

A Privátbankár május 4-én járta végig az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy egységét, hogy megvizsgálja, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosaruk ellenértéke.

Hiánycikk nem nagyon van, legfeljebb a választék szűkebb a tészta vagy a rizs esetében. Bőven van vécépapír (bár ez értelemszerűen nem része az élelmiszer-kosárnak), és túlzás nélkül hegyben állt a budafoki élesztő az általunk meglátogatott áruházakban. A bevásárlókocsikon is inkább az látszik, hogy senki sem akar túl gyakran boltba menni, nem pedig az, hogy háborúra készülve eszetlen felhalmozást folytatnának a vevők.

Egyetlen, elsőre meglepőnek látszó hiánycikkre figyeltek fel: minden meglátogatott hipermarketben felvásárolták az összes tollasütő-készletet.

Van szivacslabdás tenisz-szett, pingpongkészlet, dobálós-elkapós játékok, de tollasütő nincs. Másodikra azért ez nem is olyan meglepő: miután Pest megyében maradtak a szigorú korlátozó intézkedések, semmi szabadtéri szórakoztató létesítmény sem nyithatott ki, mindenkit otthonmaradásra biztatnak.

Fékezett, de még mindig 8 százalék közelében az éves áremelkedés
Ami a felmérés eredményeit illeti: az előző hónaphoz képest tovább emelkedtek az árak, az éves áremelkedés mértéke azonban fékeződött.

Az április 9,2 százalék után májusban 7,9 százalékos átlagos éves áremelkedést mért a Privátbankár a hazai hipermarketekben.

Az előző hónapban egyedüliként árat csökkentő Interspar most behozta az áremelést; ezúttal a Tescóban mértek havi szinten mérséklődő árszínvonalat, ezzel a brit lánc ugrott az élre az árversenyben. Óriási különbségek továbbra sincsenek, 1000 forint körül van a különbség a legdrágább és a legolcsóbb hipermarket között, maradt a kiegyensúlyozott a helyzet.

Egy hónap alatt átlagosan 1,3 százalékkal, 272 forinttal drágult a nagybevásárlás; az éves 7,9 százalékos áremelkedés 1613 forintos drágulást jelent. Az átlagos kosárérték 21 923 forint lett – ebben a környezetben nem meglepő, hogy újabb csúcsdöntésről beszélhetünk.

Ha mindent ott szereznénk be, ahol a legolcsóbban adják, akkor sem fizetnénk sokkal kevesebbet: a 20 274 forintos minimál-kosárár nem sokkal alacsonyabb a tényleges átlagnál, biztosan nem érné meg a tripla beszerzéssel járó macera.

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Komolyabb (10 százalékot meghaladó) árcsökkentésről csak havi összehasonlításban beszélhetünk: almát, sajtot és gyümölcsjoghurtot vehetünk 12-14 százalékkal olcsóbban, mint áprilisban. A havi áremelkedést a rizs vezeti (erről lejjebb részletesebben is írunk), 25 százalékot meghaladó drágulással. 10-20 százalék közötti mértékben emelkedett egy hónap alatt a krumpli, a tej, egyes üdítők és az ásványvíz ára is.

Olyan termék nincs, aminek az ára 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent volna egy év alatt – 13 éve tartó havi rendszerességű felmérés-sorozatunkban ilyen nagyon ritkán fordul elő. Éves összehasonlításban a legnagyobb áremelkedést ezúttal az almánál (+41%) és a tojásnál mértük (+39%), de 30 százalékot meghaladó mértékben drágult a banán, az UHT tej is. 20 százalék fölötti éves áremelkedés volt egy év alatt a párizsinál, 10 százalék fölött drágult a kenyér, a rizs, a cukor, a májas, a túró rudi, egyes üdítők és az ásványvíz is. (privatbankar.hu, Gáspár András, Valkai Nikoletta)