Olcsóbb lett a bevásárlás

Természetesen rengeteg más tényező is befolyásolja azt, hogyan drágul egyes élelmiszerek ára a szezonális hatástól kezdve az infláción át a sertéspestisig, így nem mondható, hogy egységes csökkenésről lenne szó. Az, hogy milyen mértékben tapasztalható az árcsökkenés, természetesen nagyban függ attól is, milyen termékeket pakolunk a kosárba, ezért lehetséges, hogy egészen máshogy érzékeli az árváltozásokat egy pályakezdő fiatal, mint egy házastársával élő nyugdíjas, vagy éppen egy családanya. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, hogy egy-egy ilyen vásárlói réteg tagjai között milyen különbségek tapasztalhatók, mennyire hat rájuk másként a bolti drágulás/árcsökkenés, attól függően, milyen termékeket vesznek és mennyit.

A Pénzcentrum legfrissebb gyűjtése szerint májusról júniusra a legnagyobb áremelkedést mutató 15 termék közül 2-10 százalékban drágultak meg alapvető élelmiszerek. Ebben nagy szerepe van a szezonális hatásnak, a mezőgazdasági termelés gondjainak, és nyilvánvalóan még a koronavírus hatásainak is. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a 10 legnagyobb árcsökkenést mutató termék közül (2,6-28%) kilenc élelmiszer, a tizedik pedig a mosópor. Tehát volt, ami ellensúlyozza a további drágulásokat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2020 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az élelmiszerek ára ezen belül viszont 7,8 százalékkal nőtt. A párizsi, kolbász ára 20,5, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,1, a sertéshúsé 17,0, a cukoré 14,2, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,8 százalékkal lett magasabb a KSH adatai szerint. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,7, ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett.

Májusról júniusra viszont mérséklődtek az élelmiszerárak.
A KSH adatai alapján a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek, viszont az élelmiszerek ára átlagosan 0,6 százalékkal csökkent egy hónap alatt. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a tej 1,7, a párizsi, kolbász 1,4, a baromfihús 1,3 százalékkal lett olcsóbb.

Az ábrán jól látható, hogy amíg 2019 júniusában még jelentősen olcsóbbak voltak az alapvető élelmiszerek, addig sok termék esetében májusról júniusra megállt a drágulás, sőt még árcsökkenést is lehet tapasztalni. A kenyér áltlagára például 1 forintot nőtt mindössze júniusban, 2019 óta viszont 58 forinttal emelkedett. A zsemle ára májusban ugrott 28 forintra, és júniusban nem emelkedett tovább, viszont 2019 júniusában még csak 25 forint volt.

A rövidkaraj, sertéscomb, szárazkolbász, párizsi, olasz felvágott, gépsonka kilós átlagárai 230-440 forintot emelkedtek egy év alatt, viszont idén májusról júniusra az áruk 20-140 forinttal lett kevesebb kilónként. A tej litere szintén 30 forinttal olcsóbb lett, de egy év alatt így is 80 forintot drágult átlagosan. A paradicsom, uborka ára 77-84 forinttal emelkedett éves szinten, viszont májusról júniusra 233, illetve 83 forinttal csökkent átlagosan.

Vásárlói kosarak
A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai megmutatják, hogy mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben. Mert hiába veszi alapul a statisztikai hivatal a számításához, hogy pl. egy liter tej, vagy egy kiló kenyér mennyit drágult, mellé pedig egy kg lisztet és cukrot véve, és húsárukból is 1-1 kilógrammal számolva, mert ezeket eltérő mennyiségben veszik a vásárlók. A tej, a felvágottak vagy kenyér drágulása – mivel ebből többször veszünk, és többet – érezhetőbb a vásárlók számára, mint mondjuk a kolbász vagy a sertéscomb drágulása.

Nem is szólva arról, hogy egyes vásárlói rétegek más-más termékeket, eltérő mennyiségben vesznek a boltban, így egy egyedülálló fiatalnak máshogy fog kinézni a vásárlói kosara, mint egy családanyának, vagy egy nyugdíjasnak. A Pénzcentrum ezért hónapról-hónapra három „tipikus” vásárló kosarát hasonlítja össze, hogy ezt a különbséget meg tudjuk becsülni.
Azt természetesen nem szabad elfelejteni, hogy csak élelmiszereket vizsgálunk, más árucikkek árváltozása nem képezi alapját a számításnak.

A lap ebben a hónapban is megvizsgálta, mennyit költ egy pályakezdő, a 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva – vagyis, hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ az adott korosztály pl. A fiktív fiatal, egyedül élő vásárlót az egyszerűség kedvéért Hunornak nevezünk. Az ő nagyobb bevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt részére vásárol be – őt nevezzük Juditnak, valamint a Marika néninek nevezett fiktív nyugdíjaséval, aki magának és szintén nyugdíjas férjének vásárol.

Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vették alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, hanem pusztán egy átlagos, de nagyobb hétvégi bevásárlást: egy, vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (liszt, cukor, stb.). Úgy képzeljük, Hunor kevesebb fajta terméket vesz és kisebb mennyiségben, hiszen ritkábban és kevesebb mennyiségeket főz, mint pl. Judit, aki egy családról gondoskodik. Hunor pl. ő Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, vagy szárazkolbászt sem.

Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol – már csak a gyerekek miatt is – narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya. Lássuk, hogy milyen hatással volt a júniusi kosarakra az infláció, a szezonális hatás, és nem utolsó sorban a járvány!

Ki „spórolt” a legtöbbet az árcsökkenésen?
Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 júniusában számításaink szerint 7718 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért májusban még 7803 forintot fizetett, tehát 85 forinttal, 1,08 százalékkal kevesebbet fizetett a kasszánál a KSH átlagárai alapján. A tavalyi év azonos időszakában (2019 júniusában) pedig még csak 7058 forintot költött volna ugyanerre a kosárra, tehát idén 660 forinttal, azaz 9,35 százalékkal került számára többe a bevásárlás, mint egy évvel ezelőtt.

A májusról júniusra tapasztalható árcsökkenés Hunort érintette a legkevésbé, de még így is nagyobb mértékben, mint a KSH által számított átlagos élelmiszerár csökkenés (0,6%). Érdekes, hogy a koronavírus által még jócskán érintett májusi hónapban Hunor járt a legkevésbé rosszul: ő „csak” 1,58 százalékos drágulást tapasztalhatott. Ebből az következik, hogy az ő kosara a legkevésbé érzékeny a járvány hatására bekövetkezett áringadozásokra.

Hunor számára áprilisban 10,9 százalék, májusban már 11,2 százalék volt a tapasztalható áremelkedés egy év alatt, azonban ez júniusra 9,35-re mérséklődött.
Ez viszont még mindig magasabb, mint a 2019 márciusáról 2020 márciusára bekövetkező 8,4 százalékos kosárár emelkedés.

Judit, a családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 júniusában 21135 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. A májusi árakhoz viszonyítva 1,55 százalékkal fizetett kevesebbet, mivel akkor még 21468 forintot fizetett volna. Így ő jobban járt ebben a hónapban mint Hunor, arányaiban az árcsökkenés miatt ő fizetett kevesebbet, csaknem fél százalékponttal. Ebben legfőként az idényáras gyümölcsök, zöldségek játszhatnak szerepet, és hogy az alapvető élelmiszerekből, aminek az ára leginkább csökkent (sertéshús, felvágottak), Judit többet vásárol.

Tavaly júniusban ugyanazokat a termékeket Judit 1715 forinttal kevesebbért tudta volna megvenni: 19420 forintért. (Májusról májusra, amikor még a koronavírus nagyban rányomta a bélyegét az árakra, 2035 forint volt a különbség, áprilisról áprilisra 1850, márciusról márciusra pedig „még csak” 1546 forint!) Ez 8,83 százalékos emelkedést jelent, szemben a májusi éves 10,47 százalékos emelkedéssel. Judit tehát 0,52 százalékponttal kevésbé volt kitéve az éves árváltozásnak, mint Hunor.

Bár a három fiktív vásárló közül Judit fizetett a legtöbbet, arányaiban mégis a nyugdíjas Marika néni kosara drágult meg a legnagyobb mértékben egy év alatt. A nyugdíjas egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2020 júniusában 17971 forintot fizetett volna a kasszánál egy jól megpakolt kosárért, míg májusban ugyanazokért az árukért 18336 forint lett volna a végösszeg. Júniusban tehát 365 forinttal több maradt a tárcájában, mint múlt hónapban.

A májusról júniusra tapasztalható árcsökkenés mértéke 1,99 százalék volt.
Ez azt jelenti, hogy a fiktív nyugdíjas „spórolt” a legtöbbet az árak mérséklődésével júniusban a három vásárló közül. Juditnál 0,44, Hunornál pedig 0,91 százalékponttal jár jobban. A KSH által átlagolt 0,6 százalékos árcsökkenésnél pedig ő csaknek 1,4 százalékponttal többet érezhetett a pénztárcáján.

Érdekes, hogy előző hónapban Marika néni 1 egész százalékponttal jobban ki volt téve az élelmiszerdrágulásnak, mint Judit, a családanya, most viszont ő volt akit jobban érintett az árak csökkenése. Ez jobban belegondolva nem meglepő: úgy fest, hogy Hunor kosara a legkevésbé érzékeny az árváltozásokra, ahogy korábban megállapítottuk, Marika nénié pedig éppen ellenkezőleg: ő érzi meg leginkább a drágulást vagy árcsökkenést.

Ha a múlt év júniusához viszonyítjuk a bevásárlás értékét, akkor viszont Marika néni „csak” 16342 forintot fizetett volna ugyanazokért a termékekért. 2019 júniusához képest tehát a fiktív nyugdíjas 9,97 százalékos áremelkedést tapasztalt, Hunornál 0,62 százalékponttal, Juditnál pedig 1,14 százalékponttal többet! Ez alapján megállapítható, hogy az éves árdrágulásnak még mindig a fiktív nyugdíjas van a leginkább kitéve, ha a heti-kétheti bevásárlásról van szó. Bár hozzá kell tenni, hogy a májusban megállapított éves drágulás mértéke (11,96%!) még így is csaknem 2 százalékponttal magasabb volt – ez már forintban sem jelent keveset.

1629 forinttal fizetett volna kevesebbet a nyugdíjas tavaly júniusban ugyanazokért a termékekért.
Ehhez képest a májusi éves drágulás esetében 1959 forint volt a különbség. Vagyis végeredményben a koronavírus-járvány és más együttes hatások miatt bekövetkezett éves szintű drágulás, ahogy a korábbi hónapokban, júniusban is leginkább a fiktív nyugdíjas kosarát érintette, aki többféle terméket vásárol, mint a fiatalember és a családanya, de csak két főre elég mennyiséget.

Miközben a KSH szerint idén júniusban az élelmiszerek ára átlagosan 7,8 százalékkal nőtt egy év alatt, látható, hogy attól függően, pontosan milyen termékek kerülnek egy átlagos bevásárláskor a kosárba, és milyen mennyiségben, a tapasztalt áremelkedés ennél is magasabb lehet. Ugyanez igaz a májusról júniusra tapasztalható árcsökkenésnél: mivel ez az alapvető élelmiszereket nagyobb mértékben érintette, a KSH által mért 0,6 százalékos élelmiszer ár mérséklődésnél mindhárom képzeletbeli vásárló többet tapasztalt volna a kasszáknál.

Kinek mi került a kosarába?
A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan – ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel a Pénzcentrum csak élelmiszerek árát vizsgálta, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.
Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal. (penzcentrum.hu)