Megháromszorozódik a műanyag-szennyezés? – a Körkörös.hu legfrissebb összeállítása

 A 2019-ben mért 353 millió tonnányi műanyaghulladék mennyisége globálisan várhatóan majdnem a háromszorosára, 1014 millió tonnára nő 2060-ig, a műanyagtermelés és -felhasználás termékciklusa során előálló üvegházgáz-kibocsátás pedig több mint kétszeresére, 4,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékre emelkedik – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC a legújabb kutatásokat összefoglaló kommentárjából, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD egyik 2022-es jelentésére adott ez év februárjában.

Fontos adat az is, hogy az előrejelzés szerint az egymilliárd tonnára becsült mennyiség több mint kétharmadát a különféle csomagolások és más, szintén rövid felhasználási ciklusú műanyagok teszik majd ki. A jelenlegi trendeket figyelembe véve a műanyaghulladék fele szemétlerakókba kerül, 18%-a égetőművekben hasznosul – ami azt jelenti, hogy gigászi mennyiségű műanyagszemét jut a természetbe.

Mit ajánlanak az akadémiák?

 Nem kevesebbet, mint egy olyan horderejű nemzetközi egyezményt, amilyen az ózonréteg védelme érdekében meghozott montreali jegyzőkönyv volt 1987-ben (ez sikeresen korlátozta az ózont bontó halogénezett szénhidrogén-származékok kibocsátását).
Az EASAC átfogó reformokat javasol az élőhelyek és az emberi egészség megóvása érdekében: a tudósok úgy vélekednek, hogy a lineáris műanyaggazdaság következményei csak akkor fordíthatók vissza, ha körforgásos gazdaságra állunk át: azaz nincs fölösleges műanyagtermelés és -fogyasztás, minden műanyagot újrahasznosítunk.

Szabályoznák a műanyagipart, terméktípusok szerint meghatározva a polimerek felhasználását, a hulladékkezelőkben nem szétválasztható termékeket pedig csak egy típusú műanyagból engedélyeznék legyártatani. Véleményük szerint az adalékanyagok felhasználását is korlátozni kellene, így csak olyan vegyületek lehetnének használatban, amelyek nem akadályozzák a műanyag újrafelhasználását.

A válogatatlan, újrahasznosítás előtt álló műanyagokból kémiai kezeléssel, pirolízissel vagy energia-visszanyeréses égetéssel egyszerűbb vegyületeket és hőenergiát kell visszanyernünk.

Mi történt eddig? – Globális tárgyalásokat kezdeményez az ENSZ a műanyagegyezményről

 Az ENSZ 2024-es környezetvédelmi találkozója során Nairobiban 173 ország képviselői abban állapodtak meg, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a bolygónkat elárasztó műanyagszennyezés megállítására. A globális tárgyalások egyik célja, hogy nem csak ajánlásokat tartalmazó, hanem kötelező érvénnyel is bírnak majd.

A megállapodás értelmében a műanyagok teljes életciklusán keresztül vissza kell fogni a szennyezést, kezdve az alapanyagként használt olaj- és gáz kitermeléstől a műanyag legyártásán, majd felhasználásán át a hulladékkezelésig. A konkrét részletek kidolgozása ebben az évben folytatódik.

„Az egyetlen jó megoldás az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezzel párhuzamosan pedig az újrahasználatra és az újratöltésre való mielőbbi áttérés. Fontos, hogy a megállapodás konkrét tilalmakat és szigorú előírásokat tartalmazzon,  például kötelezze a cégeket is arra, hogy jelentősen visszaszorítsák az olyan eldobható műanyagok gyártását és használatát, mint például a PET-palackok és műanyag zacskók”

– mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

Mi történik az Európai Unióban?

 Az Európai Bizottság ajánlásának hivatalos elnevezése „a műanyagszennyezésről szóló nemzetközi megállapodásra irányuló tárgyalásoknak az Európai Unió nevében történő megkezdésére való felhatalmazásról” ugyancsak az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésére hivatkozik, amikor egy jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz létrehozásának célját rögzíti, de egyelőre inkább csak egyfajta szándékot fogalmaz meg a műanyagszennyezésről – többek között a tengeri környezetszennyezésről – szóló, jogilag kötelező erejű nemzetközi eszközre irányuló tárgyalások folytatásáról.

Előremutató megoldás – ez tényleg működhet?

 A Franciaország és Hollandia kezdeményezésére tavaly létrejött Európai Műanyag Egyezmény célkitűzése a körforgáson alapuló műanyag gazdálkodásba való átmenet felgyorsítása – írta a Greendex.hu. Hasonló vízión alapszik az USA-ban megjelent Műanyag Egyezmény is, amelyet több mint hatvan szervezet, köztük civelek, befektetők, egyetemek és állami döntéshozók is aláírtak.  Az első észak-amerikai Műanyag Egyezmény céljai közt szerepel a szükségtelen vagy problémás műanyag csomagolóanyagok 2021-ig történő a felmérése, és azok eltávolítása 2025-re, a műanyag csomagolóanyagok 100%-ban történő újrahasznosítása, újrafeldolgozása vagy komposztálása 2025-re, mindemellett pedig legalább az újrahasznosított vagy környezetbarát műanyagok felhasználásának 30%-os növelése a csomagolóanyagokban.

Ígéretes megállapodásnak látszik, ahogy az ENSZ elhatározása ugyancsak fontos esemény a kötelező érvényű cselekvésre, ám mindezek a megvalósulásra egyelőre semmilyen biztosíték nem mutatkozik, miképpen az idei Föld napjának fókuszába emelt kiemelt téma: a műanyagok elleni 60/40 kihívás, amelynek célja a műanyaggyártás 60%-os csökkentése 2040-re. A cikk első részében bemutatott akadémiai becslések ugyanis ennek pontosan az ellenkezőjéről tanúskodnak.

A Telex által nemrég idézett brit Guardian hírében pedig azt írja, hogy a műanyaggyártó cégek átverik az embereket, ugyanis több mint harminc éve tudják, hogy az újrahasznosítás gazdaságilag és technológiailag nem életképes hulladékkezelési megoldás, mégis akként pozicionálva promotálták azt.

A vállalatok fele egyébként világszerte él a greenwashing néven emlegetett eszközzel, amelynek révén a termékeiket, szolgáltatásaikat vagy magát a brandet igyekeznek eladhatóbbá, versenyképesebbé tenni. (Arról, hogy mit jelent ez a fogalom, hogyan használják, élnek vele vissza és mit lehet tenni ellene, olvassa el a Körkörös.hu egy korábbi összefoglalóját. Egy másik mutató, nevezetesen a Globális Műanyag Túllépés napja (Plastic Overshoot Day) sem hordoz éppenséggel pozitív üzenetet: azt a pontot,, amikor a keletkező műanyaghulladék mennyisége meghaladja a világ kezelési kapacitását ugyanis sajnos már az idén szeptember 5-én átlépte a világ.

Mindamellett, hogy a döntéshozók globális és lokális szinten már felismerték a problémát, és lépéseket tettek annak megoldására, mi magunk, a mindennapi életünkben is csökkenthetjük a műanyageszközök forgalmát. Amennyiben nem használunk egyszer használatos termékeket, illetve a már eldobásra ítélt tárgyainkat nem hulladéknak, hanem nyersanyagnak tekintjük, nagy eredményt érhetünk el. Íme a Körkörös.hu részletes cikke a témában, és nagyjából hasonló életvezetési elveket fogalmaz meg az 5R és a 10R rendszere is.