Meghálálja a talaj a szervestrágya-használatot

(Fotó: Pixabay)

Égető szükségük van szerves anyagokra a talajoknak, a földek szerkezetessége és a talaj egészsége ugyanis sokat romlott az elmúlt évtizedekben. Talajaink szervesanyagkészlete világviszonylatban is nagyon lecsökkent, aminek hátterében főként a dominánsan alkalmazott agrotechnikák állnak. Egyik ilyen agrotechnikai elem a szervesanyagok visszapótlásának hiánya. A növények táplálásán túlmutatóan egyre nyilvánvalóbb, hogy elsődlegesen nem a növényt, hanem a talajunkat kell táplálni ahhoz, hogy egészségesebb, ellenállóbb növények teremhessenek rajta. Az egészségesebb növények pedig a kártevőkkel és az időjárási szélsőségekkel szemben is ellenállóbbak. A talaj egyik legfontosabb tulajdonsága a szerkezetessége, mely alapvetően a vázalkotókból, a talajban lévő szervesanyagból, élőlények sokaságából tevődik össze. A talajok megfelelő szerkezetessége segíti a megfelelő tápanyag és vízgazdálkodást, nagyobb ellenállást tud tanúsítani az eróziós hatásokkal szemben, s nem utolsósorban hozzájárul a légköri szén-dioxid megkötéséhez. A szervestrágya, valamint a szerves eredetű termésnövelő anyagok – de a zöldtrágyanövény és a mulcs is – növelik a talaj humusztartalmát, hosszú távon javítják a talaj szerkezetét, tápanyag- és vízgazdálkodását, táperejét. Emellett javítják a növényi maradványok és a nitrogén műtrágya hasznosulását is, ezáltal csökkenteni lehet a kijuttatott nitrogén alapú műtrágya mennyiségét. A szerkezetes, nem tömörödött talajon a munkagépek vonóerő igénye is kisebb, ami ugyancsak csökkenti a termelési költségeket. A jó szerkezetességű talaj jobban tud alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, kevésbé aszályérzékeny, egészségesebb növények, kevésbé szükséges a növényvédelem. A szerves eredetű trágyázószerek, a szervestrágya tehát összességében gazdaságos és környezetkímélő technológia.

A változó klíma is rávilágított arra, hogy változtatnunk kell a megszokott talajművelési gyakorlatokon

A jó talaj olyan, mint egy szivacs, magába szívja a nedvességet is, s tárolja, mindaddig, amig a rajta növekvő növényzetnek nincs rá szüksége, ekkor átadja. A szervesanyagban gazdag, jó szerkezetességű, nem tömörödött talaj csaknem az egész évi csapadékot el tudná tárolni, különösen akkor, ha a talajt fedjük, takarjuk, csökkentve a kipárolgás mértékét is. Ennek ellenére máig viszonylag kis területen használnak szerves trágyát a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók Magyarországon. A feldolgozatlan szervestrágya felhasználás az állattartó telepek környezetében jellemző leginkább, hiszen a szállítási költségek, illetve a szállítással, tárolással kapcsolatos nehézségek miatt inkább a műtrágya felhasználás jellemzőbb a gazdálkodók körében. A Vidékfejlesztési Program Agrár-környezetgazdálkodási támogatásának köszönhetően az utóbbi években javult a helyzet, a szervestrágya-használatot pedig a magas műtrágyaárak is növelték hazánkban. A növekvő érdeklődést serkenti a tudatformálás is: a gazdálkodók is érzékelik, hogy talajaik „éhesek”, kevésbé tudják leküzdeni az aszályos periódusok sokkhatásait, a szervesanyaghiány miatt a víz és tápanyagszolgáltató képesség is gyengül. Az ideális, vagy ahhoz közeli talajállapot kialakítása egy már leromlott szerkezetű talajban nem egy év alatt alakul ki, hanem kitartó munka eredménye. Azonban egyre többen észlelik azt, hogy a talajainknak már segítségre van szüksége, ahhoz, hogy a gazdálkodójának nagyobb termésbiztonságot produkálhasson. A talajegészség fontosságáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy kisfilmet is készített, amely az alábbi linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=YYvhLzKzBxY

NAK