Meghaladta a 100 milliárd forintot a növényvédő szerek forgalma tavaly
Több mint 26 ezer tonna növényvédő szert értékesítettek tavaly Magyarországon, az abból származó nettó árbevétel 104,5 milliárd forint volt, amely 4,7 százalékkal múlta felül az előző évi bevételt – derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) hétfőn megjelent jelentéséből.
A jelentés alapján a növényvédő szerek felhasznált volumene 2019-ben 2,7 százalékkal emelkedett 2018-hoz képest.
A legnagyobb mértékben 2019-ben a gyomirtókra (33 százalék) volt igény, ezt követi sorrendben az egyéb szerek (30 százalék), a gombaölők (19 százalék), valamint a rovarölő szerek (18 százalék) forgalma.
Az értékesítés közvetlen mezőgazdasági felhasználóknak a gombaölő szerből tavaly az előző évhez képest szinte változatlan volt, több mint 5000 tonnát tett ki, értékben pedig közel 29 milliárd forint volt. Rovarölő szerekből közel 5000 tonnát értékesítettek több mint 18 milliárd forintért. Gyomirtókból adták el a legtöbbet, mennyiségben 8840 tonnát, amelynek értéke meghaladta a 47 milliárd forintot. Egyéb szerekből 9,5 milliárd forintért közel 8000 tonnát értékesítettek.
A különböző hatásmechanizmusú szerek értékesítési árait vizsgálva megállapítható, hogy a gyomirtók átlagára 2,5, a gombaölőké 4,7 százalékkal emelkedett, a rovarölőké 5,6, míg az egyéb szereké 7,5 százalékkal visszaesett.
A külkereskedelmi forgalom alapján tavaly a növényvédőszer-import volumene 18,8, míg az exporté 1,5 százalékkal nőtt 2018-hoz képest. 2019-ben 66,3 ezer tonna növényvédő szert hoztak be az országba 151,7 milliárd forint értékben.
Az export értéke tavaly 185,9 milliárd forint volt, amely 10,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A kivitt mennyiség 52,4 tonnát tett ki. 2019-ben az export forgalma értékben 22,5 százalékkal haladta meg az importét. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >