A májusi kiskereskedelmi adatok újabb figyelmeztetést hordoznak: a kormányzat által bevezetett árrésstop ideiglenes fogyasztásösztönző hatása véget ért, miközben kedvezőtlen következményei egyre markánsabban jelentkeznek – hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleménye, amelyben Kozák Tamás főtitkár fogalmazta meg gondolatait.
Egynyári fellángolás volt csak az árrésstop
Dr. Kozák Tamás
főtitkár
Országos Kereskedelmi
Szövetség
A szövetség értékelése szerint a kiskereskedelmi forgalom áprilisi – statisztikailag kimutatható, de érdemi fellendülést alig jelentő – megugrása csupán rövid távú jelenség volt. Májusban a kereslet már ismét a korábban tapasztalt, éves szinten 3% alatti sávba esett vissza – ugyanoda, ahol februárban és márciusban is mozgott, a magas infláció és a piaci kiszámíthatatlanság miatt.
Kozák Tamás szerint az árrésstopos termékek fogyasztása „árrugalmatlan” – azaz a kereslet nem nő tartósan az alacsony árak hatására –, és ezek a termékek nem tárolhatók hosszú távra, ezért a lakosság „utolsó olcsó nagybevásárlás” helyett inkább visszafogta a költéseit. A bizonytalanságot fokozta, hogy a kormány sokáig lebegtette a május végi kivezetés lehetőségét.
Egyre érzékelhetőbb a negatív hatás
A szövetség szerint az árrésstop valódi költségei most kezdenek igazán láthatóvá válni:
-
Erősödik a beszállítói árnyomás, amit a kereskedők nem tudnak önállóan tompítani. Az OKSZ hangsúlyozza, hogy az infláció elleni küzdelemhez az egész ellátási lánc összehangolt fellépésére lenne szükség.
-
Beruházások maradnak el, mivel a kereskedelmi szektorban a jövőbe vetett bizalom megrendült. A plázastop szigorításának ötlete csak tovább fokozza a bizonytalanságot, és visszatartja a tőkeáramlást egy olyan időszakban, amikor éppen bővülésre volna szükség.
Lakossági fogyasztás lenne a mentőöv – de megbénítják az intézkedések
A szövetség arra is figyelmeztet, hogy miközben az ipari termelés és a beruházások gyengélkednek, és a mezőgazdaság is súlyos aszálykároktól szenved, a gazdasági növekedés egyetlen érdemi motorja a belső fogyasztás lehetne. Ezt azonban a kiskereskedelmi különadó, a 31,5%-os áfaterhelés, és a fogyasztói bizalom megingását eredményező kormányzati lépések gyakorlatilag ellehetetlenítik.
Az OKSZ szerint elengedhetetlen, hogy a gazdaságpolitika stabilabb, kiszámíthatóbb környezetet teremtsen a kereskedelem számára, és elmozduljon a piacellenes, rövid távú intézkedések alkalmazásától – ha valóban cél a lakossági fogyasztás dinamizálása és a gazdaság élénkítése.
