Megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban
Közös európai stratégiára van szükség, amely csökkenti és hosszú távon akár meg is szüntetheti a fehérjetakarmányok esetében meglévő importfüggőségünket, ezért tovább kell növelni a GMO-mentes fehérjenövények vetésterületét – jelentette ki Nagy István agárminiszter a Szója Roadshow újmohácsi állomásán, kedden.

A rendezvényen az agrárminiszter átadta a Seiwerth Gábor díjat, amit idén Vadász Attila vehetett át (Fotó: AM/Fekete István)
A tárcavezető beszédében kiemelte, a sikeres szójatermesztés egyik kulcsa az, hogy elérhetők legyenek a helyi viszonyokra nemesített, nagy terméspotenciálú fajták. Hazánkban a gazdák számára jó lehetőségek vannak fajtaválasztásra, a Közösségi Fajtakatalógus például 746 fajtát kínált az idén. Ebből 52 fajta hazai körülmények közötti termesztéséről is minimum két, illetve három év vizsgálattal meggyőződött a fajtaregisztrációért felelős hatóság, ezek ugyanis a Nemzeti Fajtajegyzékben is megtalálhatók – tette hozzá. Kifejtette, Magyarországon a növénytermesztési ágazatok termeléshez kötött támogatása esetében 120 ezer hektárt meghaladó területen nyújtottak be igényt szemes fehérjenövény támogatásra, amelyből több mint 111 ezer hektár volt szója. A táravezető komoly eredménynek nevezte, hogy 2023-as 58 ezer hektárhoz képest mára megduplázódott a vetésterület.
Nagy István hangsúlyozta: az agrártárca célja az évi több százezer tonna import szójadara kiváltása, és GMO-mentes takarmánybázis létrehozása
Ezért a termesztés fenntartható bővítése mellett a hazai feldolgozást is fejleszteni kell, amihez rendelkezésünkre állnak támogatáspolitikai eszközök. A szemes fehérjenövények esetében nyújtott, termeléshez kötött támogatási forma évi 15,9 millió eurós keretösszegben továbbra is elérhető a gazdák számára az alaptámogatáson és az újraelosztó támogatáson felül. A miniszter kitért arra is, hogy a KAP Stratégiai Tervben a következő években is kiemelt forrás jut a mezőgazdasági termékek értéknövelésének előmozdítására, illetve a feldolgozóipar fejlesztésére. A Magyarországon stratégiai ágazatnak tekintett élelmiszeripar továbbra is jelentős mértékű forrásokra számíthat. A kapcsolódó két kiírást – összesen 200 milliárd forint keretösszeggel – már meghirdette az Agrárminisztérium. Az egyik a kisebb, a másik a nagyobb léptékű fejlesztéseket támogatja, és előbbi kapcsán augusztus 13-ától már a kérelmek is benyújthatók – fűzte hozzá Nagy István. A rendezvényen az agrárminiszter átadta a Seiwerth Gábor díjat, amit idén Vadász Attila vehetett át.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Fokhagyma az európai piacokon: Miért nem garantál alacsony árakat a bőséges kínai termés?
Bár Kína idén kiemelkedő fokhagymatermést könyvelhet el, az európai fogyasztók…
Tovább olvasom >Elkészült az EU Riasztási és Együttműködési Hálózatának 2024-es összefoglalója
Az Európai Unió Riasztási és Együttműködési Hálózata (ACN) 2024-ben 9400-nál…
Tovább olvasom >Közel másfélszeresére nőtt a teljes tejpor értékesítési ára a nemzetközi piacon
A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve 2025 áprilisában az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Alkotmányos jog lett a készpénz: minden kereskedőnek biztosítania kell a lehetőséget
Megjelent a Magyar Közlönyben az a jogszabály, amely a készpénzes…
Tovább olvasom >Omnichannel vagy semmi – Az e-commerce új iránya
„Mintegy 450 ezer magyar 2023-ban úgy vásárolt először a Temun,…
Tovább olvasom >Több a kérdés, mint a válasz: mit árulnak el valójában az Eurostat friss fogyasztási adatai Magyarországról?
Megjelentek az Eurostat 2024-es fogyasztási és gazdasági statisztikái, és ahogy…
Tovább olvasom >