Megbukhatnak a különadók

A telekomszektor adója szakértők szerint egyértelműen sérti az uniós rendelkezéseket, de gondok lehetnek a külföldi cégek diszkriminációja miatt a hipermarketadóval is – írja az Index, két, a brüsszeli folyamatokat és az adóügyeket egyaránt ismerő forrására hivatkozva. Ha a válságadókat megvétózza az EU, az államnak tízmilliárdokat kell visszafizetnie.

A magyar kormány álláspontja korábban is az volt: az adóügyek nemzeti hatáskörbe tartoznak, így Brüsszel nem szólhat bele ezen döntésekbe. A kormány hangsúlyozta azt is, hogy az érintett cégeknek kár Brüsszelnek panaszkodni, ki kell venniük részüket a válság leküzdéséből.

A hipermarketek adója évente 30, a telekomadó évente 61, a pénzügyi szektorra kirótt különadó évente 70 milliárd forintos bevételt jelent e költségvetésnek. A 161 milliárdos végösszeg összességében már a GDP több mint 0,6 százalékára rúg, így komoly szerepe van abban, hogy sikerül-e a 3 százalék alatt tartani a hiányt.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a magyar kormány egy-két vereséget kénytelen lesz elkönyvelni az EU jogra alapozott panaszok ügyében.

A telekomadó ügye a legtisztább, abban nem nagyon védhető a magyar álláspont – érzékeltette az esélyeket az Index kérő brüsszeli informátora. A négy különadó közül egyedül a telekomszektor adóztatásáról van ugyanis egy uniós irányelv, amely kiköti, hogy kizárólag bizonyos adminisztratív és szabályozói költségek (főleg engedélyezések és szabályozói funkciók) fedezésére lehet adót kivetni speciálisan a távközlési cégekre, és a tehernek objektívnek, átláthatónak és arányosnak kell lennie, vagyis az ágazatra kirótt adókból befolyó bevételt lényegében csak az ágazat szabályozásának költségeire lehet felhasználni. Azért is kutyaszorítóban találhatja magát a magyar kormány, mert az Európai Bizottság már eljárást indított Franciaország és Spanyolország ellen, mert ott az uniós irányelvet valószínűleg sértő telekomadó-szabályozást vezettek be.

A hipermarketadó esetén nincs uniós irányelv, Brüsszel még csak nem is magától kezdett vizsgálódni, a konkrét szabály mégis ugyanúgy problémás lehet, mint a telekomadó, mert nagyon kilóg a lóláb – hangsúlyozta az uniós és adóügyekben is jártas szakember. A hipermarketadót úgy vetették ki, hogy bár nincs leírva a szövegbe, hogy a magyar élelmiszerláncok mentesülnek a sarc alól és csak a külföldi tulajdonú boltok viselik a terhet, a szabályozás gyakorlatilag mégis ezt eredményezi. Ez pedig diszkrimináció, az egyenlő elbánás, az EU egyik alapelvének, a tőke szabad áramlásának megsértése. (Az energetikai különadónál és a bankadónál viszont nem beszélhetünk ilyen magyar-külföldi megkülönböztetésről.)

Erre apellálva írt december közepén levelet több itteni multicég Brüsszelnek, amivel beindították a nehézkes uniós gépezetet és súlyt adtak az ügynek. Információink szerint az ügy itt még csak az első, nem hivatalos fázisban van, a színfalak mögött zajlik egyelőre, a Bizottság kérdéseket intéz a magyar fél felé. A magyar kormány védekezését az gyengítheti, hogy az Index értesülései szerint a cégek levelükhöz a konkrét törvény beidézése mellett becsatoltak több parlamenti bizottsági jegyzőkönyvet, kormánypárti politikusi megszólalást rögzítő dokumentumot, amelyek arról tanúskodnak, hogy a kormányoldalt képviselő személyek szóban elismerték: a magyar láncok helyzetbe hozása a hipermarketadó egyik fontos célja.

Van még egy terület, ahol nem mehet biztosra a magyar kormány: a bankadó biztosítókra vonatkozó része a hipermarketadóhoz hasonlóan a külföldi cégek negatív diszkriminációját valósíthatja meg, ám itt védheti magát a kormány azzal, hogy a piacra lépő cégeknek biztosított kisebb terhelést – írja az Index.