Még-vágyak a morzsa-korban

Igazán trendi helyszínen, az óbudai Symbol kulturális és gasztronómiai központban tartotta második, trendekkel foglalkozó konferenciáját a Trendinspiráció Műhely december 2-án. Az előadásokból kiderült: ellentrendek indultak el a közelmúlt megatrendjeivel szemben, aminek hatásait a jövőben sem lehet számításon kívül hagyni.Ma már a jó teljesítményhez
nem elég
ismerni a múltat,
hanem minél világosabban
kell látni a
jövőt – hívta fel nyitó
előadásában a figyelmet
dr. Törőcsik
Mária, a Trendinspiráció
Műhely vezetője.
A műhely tényeket
gyűjtve és elemezve
olyan trendek
észlelésével, leírásával
foglalkozik, amelyek a
közeljövőben befolyásolják a
fogyasztók magatartását.

Gyorsítás után lassítás
– A trendek a gyorsulás irányába
mutatnak – jelezte dr.
Törőcsik Mária. – De ez egy
idő után kitermeli ellenhatását,
a lassulást. A fogyasztók
ugyanis nem tudnak lépést
tartani ezzel a sebességgel,
nem képesek átélni, kiélvezni
a pillanatot.
A 2010-es év meghatározó
trendjei közül néhányat nevesített
is a szakember. „Morzsaage”
– így aposztrofálta azt a
jelenséget, hogy a világ töredezetté,
áttekinthetetlenné válik
a fogyasztóknak, akik ezért
maguk is egyszerűsítésre törekednek,
illetve mobilitásra,
hogy ne maradjanak le semmi
lényegesről. „Web2business” –
ez a kifejezés az internet által
nyújtott új típusú üzleti lehetőségeket
jelenti, aminek legfontosabb
eleme a megosztás:
az egyének közvetlenül teszik
közszemlére alkotásaikat,
árujukat, cserélnek tapasztalatot
és véleményt. „Még-vágyak”
– a fogyasztók már nem
érik be a birtoklás vágyával,
szeretnék magukat megmutatni
a közösségnek, bennfentesnek
mutatkozni. „Pillanet”
– az internet valóban közel
hozza a világot,
az élményeket, a pillanatot,
és biztosítja
ezek azonnali átélésének
a lehetőségét.
„Márka-fake” – ha
az elvárt minimális
minőségi szinten túl
a márka nem tud valami
igazán értékest,
meglepőt, megkülönböztetőt
nyújtani a hamisítványokhoz,
névtelen termékekhez
képest, nem
vásárolják meg. „Revirt”
– bár a döntések
a weben születnek
meg, a vásárlókban
igény mutatkozik
arra, hogy a döntésük
tárgyát a valóságban
is szemügyre vehessék.
„Én-celeb” – az
internethasználók
egy része saját maga farag
sztárt magából, nagyszerűségének
megmutatására törekedve.
„Öko-hibrid” – habár
a környezettudatosság befolyásolja
a fogyasztókat, nem
akarnak túl nagy áldozatot
hozni érte saját kényelmük
rovására. „Transz-kontroll” –
egyre inkább alapelvárás lesz
a cégektől a transzparencia,
az „átlátszóság”. A fogyasztók
tudni akarják, mi van a
termékekben, hogyan készül,
és virtuális közösségeikben legitimálják
a termelőt.

A változás az, ami állandó
Második előadóként Uj Péter,
az Index főszerkesztője
a médiaszakember szemével
mutatta be a trendeket. Mindenekelőtt,
a twitter sikerét
hozva példának, leszögezte: a
trendeket nem csupán a technikai
újítások vagy az
igények alakítják, hanem
az olykor kiszámíthatatlan
fogyasztói
viselkedés is.
– Mit szeretnek az
emberek csinálni?
Hát beszélgetni – válaszolta
meg rögtön a
költői kérdést Uj Péter.
– A technika újabb és
újabb csatornákat nyit meg közöttük.
Az USA-ban már társadalmiasult
ez a jelenség,
nálunk ez még
most következik.
Ezzel együtt jár a nyelv
drámai átalakulása.
Az interneten megjelenő
szövegek ugyanis
nem ugyanolyan súlyúak,
mint a kinyomtatottak.
Ideiglenesebbek,
közelebb állnak a
beszélt nyelvhez. Maga az újságírás
is egyre inkább „civil”
szakma lesz.
Kiss Kornélia, a Boston
Consulting Group
marketing- és toborzási
igazgatója a márkákkal
szemben változó
attitűdöket elemezte.
Egy kutatásukból
kiderült: a
fogyasztók egy része
nem a státusuknak megfelelő
márkát választja, hanem a lejjebb
pozicionáltat. De maguk a
márkák is „át-átkacsintanak”
más célcsoportokra. A saját
márkák egyre nagyobb
nyomás alá helyezik a gyártói
márkákat. Mindezek összességében megváltoztatják
a klasszikus márkaszerkezetet,
márkakavalkád jön létre. A vásárlók
ugyanakkor megfontoltabbak,
kevesebbszer vásárolnak
hitelre, új bizalmi pontokat
keresnek.
– Mindezek alapja egy
radikális értékváltozás
– számolt be tapasztalatairól
a kutató. – Az
alapvető emberi értékek
felértékelődnek, a
vagyon, a státus, a luxus
sokat veszített fontosságából.

Nézni és csinálni
Hamarosan a virtualitás új
korszakába lépünk, amely átalakíthatja
a trendeket – ez
volt Rátai Dániel feltaláló előadásának
a summázata. Az ifjú
kutató munkatársaival egy
olyan programot fejlesztett ki,
amellyel a felhasználók képesek
térben megjelenő ábrákat
rajzolni, alakítani. Ez az új találmány
vadonatúj, ma még
beláthatatlan lehetőségeket
teremt a képiségben, és megváltoztathatja
a tömegkommunikációt,
a szórakozást
is.
Kovács Antal cselgáncsozó
olimpiai bajnoktól
a sportvilágban
uralkodó trendekbe
nyerhettünk
betekintést.
– A sport világa két
részre osztható: az
amatőr sport az egészség, a
profi pedig az élménykeresés
megatrendjéhez kapcsolódik
– mondta Kovács Antal. – A
hosszú távon sikeres sportágak
a kettő előnyeit egyesítik: csinálni
és nézni is jó őket. Ezért
szorítja ki például a triatlon az
öttusát: sokkal könnyebb csinálni,
csak kerékpár kell hozzá,
úszónadrág és futócipő.
A sport emellett számtalan
más trendhez is kapcsolható.
Az internethez például a
sportfogadásokon vagy a játékprogramokon
keresztül. Bizonyos
ágai (ketrecharc, pankráció)
a férfiassághoz,
az extrém sportok pedig
a „multiélményt”
jelentik. Erősödik a
sport szerepe az olyan
trendekben, mint
az önkényeztetés,
az ökocentrikusság
vagy például a karitatív
szemlélet.

A vakok és az elefánt
A konferencia utolsó előadójaként
Réz András esztéta a
„Morzsa-age” kifejezést és a
hozzá kapcsolt trendet nagyon
kifejezőnek érezte korunkra.
Szerinte úgy élünk,
hogy a jelenségek
sokszor egymással
ellentétes oldalai jól
megférnek a fejünkben,
például a sportsikerek
a koksszal.
– Nem is akarunk rendet
tenni a fejünkben.
Úgy vagyunk, mint a
vakok az elefánttal:
nem tudjuk egészében érzékelni
– élt egy kifejező hasonlattal
az esztéta. – A megbocsátó önbecsapások
korát éljük, önként
lemondunk az igazság megértésének
esélyéről is. Ez az alapja
egyébként a politikai manipulációknak
is: felejtünk, mert
felejteni szeretnénk.
A „morzsa-korban” csak a jelen
létezik. A világ darabolt,
nem állapítható meg, mi az
egyén dolga, ezért felelősséget
sem érez semmiért.
A trendeknek
nincs idejük megszilárdulni,
áttekinthetetlenül
gomolygó
halmazt alkotnak,
vélte az esztéta.
A szórakoztatásban
ennek következményeként
nincs idő
sztárok kiépítésére,
őket felváltják a celebek,
akiknek, mint Réz András fogalmazott,
csak keresztnevük
és plasztikai sebészük van.
Hírértéket jelent a testükkel
kapcsolatos kommunikáció,
és ez a jövőben sokkal gyakoribbá
válhat.
A celebség másik ága
a „te is lehetsz celeb”
vonal. Teljesen hétköznapi,
sőt, bántóan
amatőr, valamilyen
hibával, hátránnyal
rendelkező embereket
kap fel a média.
Ebben a kereskedelmi
tévék járnak az élen, akik
az alacsonyabb státusú törzsközönségük
kegyeit keresik.
Ezek kiszorítják a magasabb
értékeket képviselő, nívósabb
műsorokat.

Sz. L.