Szigorúbb hatósági ellenőrzést szorgalmaz a Tej Terméktanács
Még szigorúbb hatósági ellenőrzést szorgalmaz a magyar ágazati szereplők védelme érdekében a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – erről Hartz Zoltán, a terméktanács ügyvezető igazgatója beszélt hétfőn az M1 aktuális csatorna délelőtti hírfolyamában.
Az ügyvezető igazgató üdvözölte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a múlt héten gyanúsan olcsó UHT- tejet forgalmazó cégláncolatot derített fel a fővárosban. De kevesellte, hogy az adóellenőrök „csak” 55 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel. (A NAV korábbi közleménye szerint a céghálózat Szlovákiából származó tejet hozott forgalomba, az uniós áfaszabályok kijátszásával.)
A mostani bejelentésnek elrettentő hatása lehet – vélte Hartz Zoltán, de szerinte az 55 millió forintos adóhiány mögött csak 50-100 kamionnyi tej lehet. Ez a mennyiség egy országos kiskereskedelmi lánc egy heti szlovák vagy cseh tej akciós mennyisége – mondta az ügyvezető igazgató.
Hozzátette: az általános forgalmi adó (áfa) elcsalásának gyakorlata ugyanakkor már több éves gyakorlat az ágazatban (a legális szereplők kárára), és milliárd forintban mérhető adóbevétel-kiesés keletkezik a költségvetésben évente emiatt.
Ezért is tesz bejelentéseket a terméktanács folyamatosan az általa tapasztalt visszásságokról a hatóságoknak. A szakmaközi szervezet az előző tíz hónapban kilenc esetben tett bejelentést konkrét nagykereskedők ellen, a háttérszámításokat is mellékelve. Bemutatva például a cseh, a szlovák nyerstej árakat, a csomagolás és a logisztikai költségeket, továbbá az áfatartalmat.
Ennek alapján a terméktanács általában arra a következtetésre jut, hogy áfacsalás történt. Például egy szlovák tejfeldolgozó által előállított 1,5 százalékos (hosszan friss) UHT-tej Szlovákiában 80-89 eurócent (kerekítve 250 forint körüli összeg), Magyarországon viszont ugyanennek a feldolgozónak ugyanezen teje 140-150 forint, úgy, hogy a szlovák nyerstej ára hasonló, mint a magyar, vagy drágább. Ha az árkülönbség dobozonként 20-30 forint, akkor „egykörös”, ha pedig 100 forint körüli összeg, akkor „többkörös” áfacsalás feltételezhető, és az ügy mögött cégláncolat áll – közölte Hartz Zoltán.
Az ügyvezető igazgató azt mondta: a fogyasztókkal meg kell értetni, hogy ha a magyar termék egy kicsit drágább is, azt vásárolják, mivel mögötte magyar munkahelyek, emberi sorsok állnak. A hatóságoktól pedig azt kéri a terméktanács, hogy az ellenőrzés folyamatos legyen. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Kevesebb lett a tőkés és a tőkejövedelmek reálértéke is csökkent 2023-ban
A NAV adatai szerint 2023-ban a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 375…
Tovább olvasom >Jelöletlen tojásokat találtak egy furgonban az M5-ös autópályán
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást foglaltak le a Nemzeti Adó-…
Tovább olvasom >NAV-ellenőrzési trendek 2024-ben: A transzferár-adatszolgáltatás tanulságai és fókuszterületei
A transzferárazás szabályozási és gyakorlati kihívásai kerültek elemzésre a Deloitte…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az ipari termelés 4,2 százalékkal mérséklődött novemberben
2024 novemberében az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9…
Tovább olvasom >Globális trendek – élelmiszeripari insightok
Az élelmiszeripar globális trendjeinek és innovációinak vezető platformjaként működő SIAL…
Tovább olvasom >Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan
Az új év kezdete sokak számára az egészségükre való tudatosabb…
Tovább olvasom >