(Még) nem mindenkinek való az élelmiszer e-kereskedelem
Az online élelmiszerboltok demokratizálódása hosszabb időt vesz igénybe, mint amire az e-kereskedelem körüli világméretű felhajtás alapján kezdetben számítani lehetett. A tartós költséginfláció arra késztette a kiskereskedőket, hogy a személyi költségeket kordában tartó kezdeményezéseket indítsanak. Az e-kereskedelem élelmiszeripari szegmensében a sofőrök és futárok helyettesítésére az utolsó mérföldön egyelőre korlátozottak a lehetőségek. A fizikai és a digitális kiskereskedelem közötti költségkülönbség egyre nő.
Egyetlen kiskereskedő sem szeret az élelmiszer e-kereskedelemről, mint profitközpontról (profit center) beszélni. A megnövekedett költségnyomás idején pedig sok élelmiszer-kereskedő vizsgálja felül online üzletágát abból a szempontból, hogy az milyen hatással van az eredményre. Az Ahold Delhaize, Európa egyik legfejlettebb omnichannel élelmiszer-kiskereskedője tavaly év végén eladta az amerikai FreshDirect élelmiszer-házhozszállítási szolgáltatását a Getir gyorskereskedelmi vállalatnak. Frans Muller, az Ahold Delhaize vezérigazgatója szerint az ügylet „haszonkulcsa” segíthet finanszírozni az egymást követő negyedévek beruházásait. A FreshDirect nyilvánvalóan nem volt nyereséges – bár New York legsűrűbben lakott kerületeiben működött, és a magas árrésű friss helyi termékekre összpontosított.
Az élelmiszer e-kereskedelem üzleti modellje nem működik. A litván piacvezető Maxima esete is jól bizonyítja, hogy az online élelmiszer-kereskedelem egyelőre feneketlen kút. Az európai szempontból az Ahold Delhaize-t jelentőségében meg sem közelítő Maxima az egyik olyan kiskereskedő, amely rendszeresen közzéteszi élelmiszer e-kereskedelmi üzletágának pénzügyi mutatóit. A vállalat éppen a múlt hónapban állította le a 2021-ben indított lengyelországi Barbora házhozszállítási szolgáltatását. A döntés jogosnak tűnik az e-kereskedelmi terjeszkedés csoport eredményére gyakorolt hatásának fényében: a legfrissebb, 2022-es évről rendelkezésre álló adatok alapján a Maxima Group csoportszinten 182 millió eurós működési eredményt tett közzé. Ami szembetűnő, az a Barbora online működésének 23,7 millió eurós negatív hatása az EBITDA-ra, amely elsősorban a saját dark store-okból történő házhozszállítási szolgáltatás lábnyomának növeléséből adódott Lengyelországban. Az e-kereskedelemből származó bruttó bevétel előző évhez képesti 4,8%-os emelkedése nyilvánvalóan nem indokolta a vállalkozásba eszközölt további befektetéseket.
A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.
Európában még a tisztán online játékosok sem érték el a nyereségességet. A brit Ocado Retail – amelyről korábban azt tartották, hogy az online élelmiszerboltok egyfajta európai aranystandardja – az elmúlt években három számjegyű milliós veszteséget termelt. A Reuters információi szerint a kiskereskedő arra számít, hogy technológiai részlege a következő öt-hat évben elegendő bevételt fog termelni ahhoz, hogy adózás előtti szinten nyereségessé váljon. Az Ocado Customer Fulfillment Centers (CFC) központját és technológiáját az Egyesült Államokban a Kroger, az Egyesült Királyságban a Morrisons, Franciaországban a Casino, Kanadában a Sobeys, Ausztráliában a Coles Group, Spanyolországban és Lengyelországban az Auchan, Svédországban pedig az Ica Gruppen alkalmazza. Ezt a bejelentést azonban érdemes óvatosan kezelni. Nemrégiben a brit kiskereskedelmi médiában ugyanis olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint az Ocado joint venture partnere, a Marks & Spencer visszatart egy több millió fontos kifizetést, miután az e-kereskedelmi partner „nem teljesítette a teljesítményre vonatkozó kulcsfontosságú célokat”.
A legnagyobb akadályt továbbra is a komissiózás és az utolsó mérföld hatékonysága jelenti. A Bain & Company tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a házhozszállítással mint teljesítési módszerrel működő online élelmiszerbolt-modellek csak akkor lehetnek nyereségesek, ha egyrészt a kiszállítás díj ellenében történik, másrészt ha az olyan teljes mértékben automatizált mikro-fulfilment központokból (MFC) történik, amelyek a nagyobb CFC-khez képest közelebb vannak a végfelhasználókhoz. A tanulmány szerint csak a click & collect révén történő teljesítés lehet nyereséges szállítási díj nélkül, az MFC-knek köszönhetően. Ez lehet az oka annak, hogy a francia Auchan az elmúlt öt évben hazai piacán megduplázta az átvételi pontok számát, és azóta fél tucat más európai piacon is újonnan bevezette ezt a megoldást.
Az élelmiszerek házhozszállítása Szent Gráljának megtalálása egyelőre várat magára. Úgy tűnik, eddig egyedül a hazai piacon kívül Németországban, Ausztriában, Magyarországon és Romániában is tevékenykedő cseh Rohlik Csoport indult el a nyereségesség felé vezető úton. A cég üzemi eredménye állítólag már most is pozitív a müncheni kiszállítások eredményeképpen. Ennek okaként a Rohlik alapítója, Tomáš Čupr szerint a teljesen automatizált raktári folyamatokat hozza fel, amelyekbe idén a tervek szerint a teherautók be- és kirakodása is integrálásra kerül. A siker alapja Čupr szerint a Rohlik saját fejlesztésű informatikai infrastruktúrája, amelyről az alapító úgy tartja, az utolsó mérföld hatékonysága tekintetében is versenyelőnyt jelent más online versenytársakkal szemben. A Velká Pecka anyavállalat már 2019-ben és 2020-ban majdnem elérte a jövedelmezőségi küszöböt Csehországban, az előtt, hogy a Rohlik a nemzetközi terjeszkedésbe kezdett volna befektetni. //
Kapcsolódó cikkeink
Black Friday akciók a legnagyobb hazai láncoknál: Lidl, Tesco, Spar és még sokan mások
A Black Friday láz 2024-ben sem hagyja hidegen a vásárlókat…
Tovább olvasom >Mindenkinek a vásárló a fontos – mindig, mindenhol, mindenkor – Együtt okosodtunk (Business Days 2024 1. rész)
A Business Days harmadik, szerdai napjának délelőttje az elmúlt másfél…
Tovább olvasom >Megújult a debreceni Auchan áruház
A jövőben megújult formában várja a vásárlókat a debreceniek egyik…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >