Még mindig sok a gond az üvegvisszaváltási rendszerrel

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 09. 27. 12:10

Az év elején hivatalosan bevezetett üvegvisszaváltási rendszer nyáron lépett igazán működésbe, ám a bevezetés óta számos probléma merült fel. Az automata hibák, a hosszú sorok és a visszaváltó gépek gyakori üzemképtelensége miatt sokan a közterületek szemetesébe dobják a betétdíjas palackokat. Ezeket egyre többen gyűjtik, ami új társadalmi jelenséget idézett elő, különösen a nagyvárosokban, mint Budapest. Az utcákon hajléktalanok, munkanélküliek és szegénységben élők keresik az eldobott üvegeket és fémdobozokat, amit a társadalom jelentős része nem tud hova tenni – írja friss cikkében a Telex.

A visszaváltási rendszer működési nehézségei

Sokan inkább a kukába dobják

A MOHU (a rendszer üzemeltetője) elismerte, hogy szükséges a visszaváltó rendszer logisztikájának újratervezése. A rendszer hibái miatt az önkormányzatok aggódnak a megnövekedett köztisztasági problémák miatt. Például a VI. kerület önkormányzata beszámolt róla, hogy a nem működő automaták és a nagy turista- és lakossági forgalom következtében megnövekedett a palackok számának szemetesekbe dobása, ami további rongálásokat is eredményezett. A köztisztasági cégeknek plusz munkát jelent a kiborított és megrongált szemetesek takarítása.

Társadalmi következmények: A palackgyűjtők megjelenése

Az üvegvisszaváltási rendszer bevezetése egy új szociális réteget hozott felszínre Magyarországon. Az utcákon palackokat gyűjtők egyre nagyobb számban jelennek meg, és nem csak a hajléktalanok, hanem szegénységben élő, jövedelemkiegészítésre szoruló emberek is részt vesznek ebben a tevékenységben. Ez a jelenség a társadalmi feszültségek új dimenzióját hozza elő, különösen a középosztály és az alsóbb rétegek között.

Szabó Andrea szociológus szerint a jelenség a szociálpolitikai problémák következménye, amelyekre a visszaváltó rendszer csak ráerősít. A kormány munkaalapú társadalomról szóló narratívájával ellentétben sokan kénytelenek a palackgyűjtésből kiegészíteni jövedelmüket, mivel a munkából származó bevétel nem elegendő a megélhetéshez.

Külföldi példák és társadalmi szolidaritás

Bár Magyarországon újszerű a palackgyűjtés jelensége, Nyugat- és Észak-Európában már évek óta tapasztalható. Németországban, ahol szintén működik a visszaváltási rendszer, már egy külön társadalmi réteg, az úgynevezett „Flaschensammler” alakult ki. Ott a palackgyűjtés gyakran egyfajta adakozásként jelenik meg: a lakosok szívesen adják oda a gyűjtőknek az üres palackokat, ezzel segítve őket.

Németországban kezdeményezések is indultak, hogy megkönnyítsék a palackgyűjtők munkáját: például a szemetesek mellett elhelyezett gyűrűk, ahová a lakosok a palackokat tehetik. Ezek a kampányok a társadalmi szolidaritás intézményesítésére törekednek, bár a szociálpolitikai alapproblémákat nem oldják meg.

Mi a megoldás?

Bár a MOHU folyamatosan dolgozik a visszaváltási rendszer fejlesztésén, és tervezik a visszaváltási pontok bővítését, beleértve hajléktalanszállók melletti automatákat is, a probléma mélyebben gyökerezik. A visszaváltási rendszer szociális hatásai és a társadalmi feszültségek megoldása szoros összefüggésben áll az ország szociálpolitikájával és a szegénység kezelésével.

Szabó Andrea szerint a visszaváltási rendszer által felszínre hozott társadalmi feszültségek megmutatják, hogy a középosztály számára már nem lehet figyelmen kívül hagyni az országban meglévő deprivációt. Az üvegvisszaváltási rendszerrel egy új valóság került előtérbe, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásához mélyreható változásokra van szükség.