Az áfacsalás ezermilliárd forintot is elérhet

Hazánkban mintegy 1000 milliárd forint áfát csalnak el évente, az adócsalás mértéke pedig a GDP 22-25 százalékát is eléri – hívta fel a figyelmet Farkas Gábor a PwC vállalat menedzsere a Portfolio és az agrárszektor.hu hajdúböszörményi konferenciáján, a Kelet-Magyarországi Agrárfórumon.

Az agráriumban különösen gyakori az áfacsalás, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 2013-as becslése szerint legalább évi 300 milliárd forintot sikkasztanak el az egyes élelmiszerek előállításához és kereskedelméhez köthető szektorokban. Évente közel 100 ezer tonna liszt értékesítésével kapcsolatban követnek el áfacsalást hazánkban, így az értékesített liszt mintegy 10 százaléka érintett áfacsalással. A tejszektorban feltárt áfacsalások értéke pedig önmagában eléri az 5,5 milliárd forintot.

Áfacsalást általában fiktív számlázással, a bevételek eltitkolásával, a közösségi ügyletekhez köthető csalásokkal és körhinta (karusszel) csalásokkal követnek el. Jellemzően a mezőgazdaságban és az építőiparban találkozunk fiktív számlakiállítókkal. Ilyenkor a számlakibocsátó nem adóalany, a számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív, vagy nem a számlában feltüntetett felek között jött létre.

A bevétel eltitkolása elsősorban a kereskedelemben előforduló csalási módszer. Lényege, hogy az adózó az értékesítés utáni általános forgalmi adót nem teljeskörűen vallja be, és fizeti meg. A körhinta (karusszel) csalásoknál viszont nemzetközi összefonódások figyelhetők meg, jellemző a közösségen belüli árufuvarozás, a szállítók és a vevők gyors összefonódása és intenzív változása. Ennél a módszernél általában nem vallják be, illetve nem fizetik meg az áfát, és általában jól ismerik az adóhatóság munkamódszerét.

Az áfacsalás visszaszorítása érdekében természetesen számtalan intézkedést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ilyen a belföldi összesítő jelentés, vagy a közösségi összesítő nyilatkozat bevezetése, de az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) élesítésével is nőtt a termékek nyomonkövethetősége. Fordított áfát alkalmaznak egyes mezőgazdasági termékeknél (kukorica, búza, árpa, rozs, zab, tritikálé, napraforgó-mag, repce- vagy olajrepcemag, szójabab), de a sertéshús (élő -és félsertés) korábbi 27 százalékos áfájának 5 százalékra csökkentése is visszaszorító intézkedésnek tekinthető – mutatott rá Farkas Gábor.

A szakember szerint sokszor a kellő körültekintés hiánya miatt mutatható ki csalás. Így például több esetben is megvan az áru, és a szállító sem vitás, de az adózó tudott, vagy tudhatott az adócsalásról. Máskor a beszállító nem rendelkezik a szükséges személyi, tárgyi feltételekkel, ezért a gazdasági esemény nem történhetett meg a felek között. (agrarszektor.hu)