Még az élbolyban a magyar élelmiszer-kiskereskedelem

Értékben 2,5 százalékkal nőtt a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem forgalma az idei második negyedév során, a tavalyi első három hónaphoz képest. Ez a legutóbbi három év során mért legalacsonyabb növekedési arány. De még mindig magasabb, mint a 0,8 százalékos, rekord mélységű európai átlag. Így a magyar mutató földrészünkön a hatodik legnagyobb, és még mindig az élbolyba tartozik. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen „Growthreporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.

A mennyiségi eladás kilenc negyedévi növekedés után most először csökkent hazánkban, bár csak 0,2 százalékkal. Az európai átlag 0,1 százalék növekedést mutat.

Nálunk az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok árai átlag 2,7 százalékkal nőttek, egyik második negyedévről a másikra. Európában átlagosan csak 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.

Kontinensünk 21 vizsgált országa közül az élelmiszer-kiskereskedelem bevételének legnagyobb arányú növekedését Törökországban mérték (+8,9%). Majd következik Norvégia (+3,5%), Svédország (+3,2%), Lengyelország (+2,9), Írország (+2,6%) és utánuk Magyarország. A rangsor végén Görögország áll, előtte Finnország, az Egyesült Királyság, Svájc és Ausztria; mind az ötben csökkent az értékben mért forgalom.

Az öt nagy nyugat-európai piac közül a legnagyobb növekedést Spanyolországban mérték (+2,1%), azután Olaszországban (+1,2%), Franciaországban (+0,5%), Németországban (+0,3%), míg az Egyesült Királyságban csökkenést regisztráltak (–1,6%).

„Egész Európa élelmiszer-kiskereskedelme történelmileg alacsony teljesítményt produkált, amit két tényező okoz” – állapítja meg Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi ismeretek igazgatója. – „Az egyik, hogy a húsvét idén nem a második negyedévre esett, szemben a múlt évvel. Jelentősebb hatást gyakorolt azonban a Franciaországban és Németországban mért növekedés alacsony üteme, illetve az Egyesült Királyságban a figyelemre méltó csökkenés, amit főleg a kiskereskedők közötti árharc okozott.”

Régiónkban a felmért országok közül Lengyelország mutatója (+2,9%), Csehországé (+1,7%), Szlovákiáé (+1,0%), Ausztria pedig a negatív zónába került (– 0,8%).