Magazin: Még a gondolatunkat is kitalálják
Piacformáló év – talán így lehetne a legrövidebben összegezni 2020 retailerekre tett hatását. Voltak, akik csődbe mentek, míg mások rekordbevételekre tettek szert. A vásárlások legfőbb kritériumaivá egyik pillanatról a másikra az egészség és a biztonság váltak, a technológia pedig fénysebességgel követte az egyébként követhetetlennek tűnő változásokat. A piac tehát átformálódott, és számtalan új szabályt fektetett le a retailszektor számára.
A Deloitte a retailerek jövőjét vizsgáló kutatási anyaga négy olyan területet határoz meg, ahol a szabályok nagy valószínűséggel átíródnak. Ezek a digitális beruházások differenciálása, az ellátási láncok, a raktármenedzsment és a digitális felhasználói élmények szükségszerű összekapcsolódása, az egészségesség és biztonságosság priorizálása, valamint a költségátalakítás új megközelítése.
Ha elindul a vonat…
A digitális differenciálás a korábbi keretek közül való kitörést jelenti. A járvány egyik legforradalmibb hozadéka a digitális felgyorsulás volt, s ez alól a retailerek sem vonhatták ki magukat, ha versenyben akartak maradni. Sokaknak sikerült felpattanni a rohanó vonatra, míg mások csak kullogtak utána. A Deloitte tanácsa az, hogy a cégek igyekezzenek kapcsolatot teremteni a digitális eszközök megfelelő portfólióján keresztül, használják ki adatbázisuk teljes potenciálját, hogy előre jelezhessék a változásokat, és időben reagálhassanak rájuk, végül elégítsék ki a fogyasztók biztonság utáni vágyát transzparenciával.
Az ellátási lánc end-to-end integrációja kapcsán a Deloitte szerint a legfontosabb, hogy az utolsó kilométeres kiszállításnál a cégek építsenek még erősebb hűséget vásárlóikban fordított érintésmentes logisztikával, azaz a visszáru ajtó elől történő felvételével vagy bolt előtti visszavétellel. A Deloitte úgy látja, az ellátási lánc minden egyes láncszemét erősíteni kell, míg a digitális csatornák működtetését az emberek végezte elemzések helyett fontos lenne a mesterséges intelligencia adta eszközökre bízni, már csak azért is, mert az MI olyan fokú személyre szabásra képes, amelyet emberi erőforrás nem tud megtenni.
Bizalom online, offline
A fogyasztói bizalom egészségre és biztonságra alapozó stratégiáin keresztül történő építése is kulcsfontosságú a retailerek számára. A működési folyamatokba beépített higiéniai és egészséget védő intézkedések mind a fogyasztók, mind a dolgozók számára komoly értéket képviselnek.
A költségek újragondolása is különlegesen fontos szemponttá vált, hiszen az e-commerce rendkívüli erősödése teljesen átformálta a vállalkozások zömét. A költségstruktúra kiegyensúlyozása olyan eszközökkel, mint az üzlet lábnyomának racionalizálása, a kevesebb üzleti út és egyéb költségcsökkentő eszközök mind hozzájárulhatnak a profitábilisabb jövő kialakításához.
A jövő fogyasztói piaca
A PwC víziója szerint a jövő boltja élményekben gazdag és sokcsatornás lesz, amely ötvözi a fizikai és digitális világot. A brandek jelentősége is erősödik, hiszen a társadalmilag tudatos fogyasztók egyre nagyobb aránya keresi majd azokat a márkákat, amelyekben bízhatnak, és amelyek értékeivel azonosulni tudnak. A digitális ellátási lánc okos döntéseket hoz majd, hogy önmagát szabályozza, míg a jövő élelmiszere egészségesebb, átláthatóbb és fenntarthatóbb lesz.
A jövő boltja tehát egyre inkább digitálissá válik. A fizikai és online térben történő fejlesztéseket, innovációkat globálisan a két óriás, az Amazon és az Alibaba is nagyon erősen motiválja. Az üzletek egyik legnagyobb kihívása, hogy a fogyasztókat számtalan felületen lehet és kell megszólítani: a weboldalon, az okostelefonon, a fizikai boltban, az Instagramon, a TikTokon, vagy harmadik félen, például kiszállító szolgáltatásokon keresztül. Azok a cégek, amelyek nem tudják újraalkotni boltjukat és szolgáltatásaikat, nagyon le fognak maradni a versenyben. Ahogy ezek a változások egyre gyorsulnak, a demarkációs vonal retailerek és gyártók között egyre vékonyodik, a D2C-út pedig egyre zsúfoltabbá válik.
A problémamegoldó brandek kora
A fogyasztók újabb és újabb elvárásokat támasztanak a retailerek felé. Ezek közül az egyik a határozott célokat kitűző brandek igénylése, amelyek a fogyasztók értékeit tükrözik. Ezek közül talán a legfontosabb a társadalmi tudatosság, méghozzá gyakorlati, kézzelfogható módon. A járvány növelte a fogyasztók aggodalmait. A társadalmilag tudatos fogyasztói viselkedés olyan trend, amely napról napra erősödik, ezáltal a cégek is arra kényszerülnek, hogy minél egyértelműbben kommunikálják brandjeik céljait és relevanciáit.
A fogyasztók és az alkalmazottak azt is egyre inkább elvárják a cégektől és brandjeiktől, hogy elköteleződjenek társadalmilag fontos kérdések mellett, sőt, lehetőleg meg is oldják azokat. A PwC által megkérdezett amerikai fogyasztók 75%-a vélte úgy, hogy a cégeknek olyan lépéseket kellene tenniük, amelyek pozitív környezeti hatásokkal bírnak.
Az erre az elvárásra adott válaszok közül jó példa a Nike faji igazságtalanságról szóló kampánya, a Knorr egyik terméke nevének megváltoztatása „Zigeuner sauce”-ról (cigányszósz) „Paprika Sauce Hungarian Style”-ra, a Procter&Gamble nemi egyenjogúságért küzdő kampányai, vagy az IKEA „Ebben közösen vagyunk benne”-kampánya a járvány alatt.
Digitalizálódás nélkül nem megy
Az ellátási láncok óriási nyomás alatt vannak, hiszen a fogyasztói viselkedések és elvárások drámai megváltozása, az omnichannel vásárlás, vagy a több raktárból történő kiszolgálás nehezebben megjósolhatóvá teszi a követeléseket. Ezenfelül az ellátási láncokat olyan tényezők is befolyásolják, mint a járvány, az extrém időjárás, a munkaerőhiány vagy a gazdasági nacionalizmus erősödése, ahogy azt láttuk a Brexit vagy a Kínával kialakult kereskedelmi feszültségek kapcsán.
E sok-sok bizonytalansági faktor közepette a láncok teljes átláthatósága vált az első számú követelménnyé. Az MI és más analitikus eszközök kiváló alapot biztosítanak a magasan funkcionáló digitális ellátási lánc létrehozásához. Az olyan újítók, mint a JD.com vagy a Zara megmutatták, hogy érdemes olyan technológiába invesztálni, amely komoly versenyelőnyhöz juttatja a céget.
A jövő élelmiszere
Az élelem legyen egészséges, átlátható és fenntartható – csupán ennyit akarnak a fogyasztók a jövőben. Már a járvány előtt megfigyelhetők voltak ezek a trendek, ám a pandémia rengeteget erősített rajtuk. A PwC idén márciusban kérdezte meg a fogyasztókat világszerte, akiknek a fele nyilatkozott úgy, hogy egyre több növényi alapú élelmiszert fogyasztanak annak érdekében, hogy fenntarthatóbban éljenek. Ez a trend nagy valószínűséggel tovább erősödik és gyorsul a közeljövőben. Az átláthatósággal kapcsolatos követelések elsősorban a csomagolásból származó hulladék csökkentésére, az ellátási lánc transzparenciájára és a korrekt munkakörülmények megteremtésére vonatkoznak. Az élelmiszer-értéklánc minden résztvevőjének alkalmazkodnia kell ezekhez az elvárásokhoz, ha játékban akarnak maradni.
Ugyancsak fókuszba kerültek a helyi termékek, nagyrészt fenntarthatóságuk folytán, s ezekért a portékákért a fogyasztók akár jóval többet is hajlandók fizetni, hiszen prémium minőséget képviselnek. Ugyanakkor a tömegesen gyártott termékeknek is meglesz a helye, mivel mindig lesznek olyan fogyasztók, akik elsősorban a jó árat értékelik. A jövő élelmiszerének új jellegzetessége az egyre erősödő személyre szabottság, amelyet a kereskedők adatgyűjtéssel és nyomon követéssel érnek majd el.//
Kapcsolódó cikkeink
A karácsony közeledtével az online csalások megszaporodására számítanak szakértők
A karácsony közeledtével erősödhet a kiberbűnözők tevékenysége, megszaporodhatnak az online…
Tovább olvasom >CÖF-CÖKA: a multinacionális cégek a kis falvakat is vegyék fel a kiszállítási portfóliójukba
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány…
Tovább olvasom >A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a…
Tovább olvasom >További cikkeink
30 százalékos kedvezmény kell a sikerhez a Black Friday-on
Az idei Black Friday szezonban a fogyasztók várhatóan többet vásárolnak…
Tovább olvasom >Burgonyahelyzet Magyarországon: olcsóbb, de nem problémamentes
A burgonya, mint alapvető élelmiszer, minden évben reflektorfénybe kerül, különösen…
Tovább olvasom >Idén is a tavalyi áron kaphatjuk a karácsonyi halat
A tavalyinál kedvezőtlenebb időjárási körülmények hatására a haltermelők idén összességében…
Tovább olvasom >