MBH gyorselemzés: Erős számokat produkált áprilisban a kiskereskedelem

A kiskereskedelmi forgalom áprilisban 5,0%-kal bővült éves szinten, ami meghaladja az elmúlt évben tapasztalt ütemet. Havi alapon 2,0%-os volt a növekedés, és a fix bázist is egyre inkább meghaladja a kiskereskedelmi forgalom. Az elmúlt időszakot tekintve növekvő trendet látunk, ami várakozásunk szerint kitart az év során, vagyis a fogyasztás egyre inkább meghajthatja a gazdaságot. Az alacsony (és a mostani revízió által még lentebb vitt) tavalyi bázis alapján a következő hónapokban is bővülés várható, bár nem feltétlenül a mostanihoz hasonló ütemben. Az első négyhavi bővülés az üzletek széles körére kiterjed, de legnagyobb mértékben a nem élelmiszer kategória hajtja a növekedést (+5,1%)

A kereskedelem teljesítménye:

• Az áprilisi szezonális és naptárhatástól kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,0%-kal bővült az előző hónaphoz képest. A fő kategóriákat tekintve vegyes a kép, az élelmiszer és üzemanyag nőtt, míg a nem élelmiszer kategória enyhén csökkent. A mostani adat 3,3%-kal van a 2021-es év havi átlaga felett, az emelkedő trend alapján az év további részében még jobban meg fogja haladni a volumen a fix bázist.
• Éves alapon az elmúlt egy évben tapasztalt ütemet meghaladó 5,0%-os bővülés történt. A dinamikus éves bővüléshez mindhárom alkategória hozzájárult, de leginkább a nem élelmiszer kategória hajtotta (+4,0%), ezen belül is a csomagküldő és internetes kereskedelem (+9,1%), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletek (+8,3%). Üzemanyag forgalom nélkül 5,2% volt az éves növekedés.

• Várakozásunknak megfelelően erős számokat hozott az április, ebben a húsvét és közvetetten az árrésstopnak is szerepe volt. Az árrésstop hatását azért nevezhetjük közvetettnek, mert az élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem (amire vonatkozik az élelmiszer árrésstop) „csak” 0,9%-kal növekedett havi alapon, míg például az élelmiszer szaküzletek 2,5%-kal. Vagyis a szabályozott árak nyomán megmaradt jövedelmet a fogyasztók más üzletekben költhetik el. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy elmúlt másfél év ünnepi időszakaiban a szaküzletek eleve jobban teljesítenek havi szinten mint a vegyes kereskedések.
• Május második felében tovább bővült az árrésstoppal érintett termékek köre, ennek hatása a március-április adatközlések tapasztalatai alapján is teljes mértékben majd a júniusi adatokban jelenhet meg. Az esetleges pozitív rövidtávú hatásoktól eltekintve, minél tovább (és minél szélesebb termékkörben) marad érvényben az intézkedés, annál jelentősebb károk keletkeznek a kereskedelemben, ami az egyik legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkező ágazat (alacsonyabb vagy elmaradó béremelések, létszámcsökkentés, elmaradó beruházások).
• Áprilisban 9,1%-kal bővült a hazai csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene éves alapon, míg az előző hónaphoz képest 2,1%-os növekedés történt. A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése jelenleg 8,4% (ami 0,1 százalékpont részarány csökkenést jelent havi alapon).
• Az első négy hónapban a kiskereskedelem 3,4%-kal bővült (üzemanyag forgalom nélkül +3,8%), amihez az erős január és a mostani erős április játszottak szerepet. Az első négyhavi bővülés az üzletek széles körére kiterjed, de legnagyobb mértékben a nem élelmiszer kategória hajtja a növekedést (+5,1%).
• 2024 második félévében a boltbezárások féléves üteme hirtelen a covid előtti években megszokott szintre csökkent: 1.217 üzlet zárt be, ami 1,3%-os csökkenést jelent (benzinkutak nélkül). Negatív csúcsnak 2023 első féléve számít az infláció okozta csökkenő kereslet és az ezzel egyidejűleg jelentkező megugró rezsiárak miatt. Ekkor 4.497 üzlet szűnt meg, onnan kezdve indult el egy lassú javulás, vagyis mérséklődött a bezáró üzletek száma. Mivel tavaly az első félévben még sokkal magasabb volt a megszűnt boltok száma, így összességében a teljes tavalyi évre vonatkozó érték 4.714, ami az elmúlt 5 év második legmagasabb száma. Az eddigiekhez képest lényegesen alacsonyabb féléves adat az említett sokkok okozta felgyorsult koncentráció végét jelezheti, a féléves csökkenés visszatérhet 1-2% közé, de erről biztosat csak az idei adatok ismeretében lehet majd mondani. Kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az árrésstop intézkedés fenntartása újra felerősíti az üzletbezárások ütemét.

A kereskedelem meghatározó folyamatai:

• A GKI üzleti bizalmi indexe az áprilisi emelkedés után májusban 2 pontos csökkenéssel az éve eleji szintre esett, ezen belül a kereskedelem alindexe is hasonlóan csökkent. Míg a foglalkoztatási indikátor nem változott, addig a kereskedelem árképzési terveit mutató ár indikátor májusban tovább csökkent az előző hónaphoz képest, legnagyobb mértékben a kereskedelemben, amit az árréstop miatti szűkebb mozgástér okozhatott.
• A GKI fogyasztói bizalmi index szintén csökkent májusban, és az első negyedév szintjére esett. A fogyasztói bizalom több, mint egy éve nem tud érdemben erősöni, jelenleg is alacsonyabb szinten van, mint tavaly ilyenkor. Az index előző havi emelkedése részben az árrésstop egyszeri hatásának tudható be, aminek pozitív hatása egyelőre nem bizonyult tartósnak. Várhatóan a júniusi fogyasztói bizalmi indexben is hasonló hatást fogunk látni az árrésstoppos termékkör május végi bővítése nyomán. A fogyasztói bizalom alakulásában szintén szerepet játszó áremelkedést vizsgálva azt látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét kitevő árucsoportok közül az élelmiszerek ára 5,4%-kal nőtt, míg az üzemanyagé 7,1%-kal csökkent áprilisban (márciushoz képest az élelmiszerek 1,3%-kal, míg az üzemanyag 1,4%-kal olcsóbb lett), ugyanakkor a lakosság inflációs érzékelése továbbra is jóval magasabb a tényadatoknál.
• A DG ECFINEU27 gazdasági hangulatindexe májusban hibahatáron belül nőtt (95,2), Magyarországon viszont közel két ponttal csökkent (93,6). Az EU27 fogyasztói bizalmi indexe másfél ponttal nőtt (-16,0), és eszerint a mérés szerint a hazai hibahatáron belül csökkent.

• Márciusban a reálbérek 3,5%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A bruttó keresetek a tavaly tapasztalt ütemhez képest lassabban, de továbbra is infláció felett növekednek, még úgy is, hogy az infláció nem a toleranciasávban mozog. A reálbérek emelkedése várhatóan további fogyasztásbővülést eredményez majd.
• Az áprilisi adatok csökkenést jeleznek a foglalkoztatottak számában márciushoz képest, a háromhavi adatoknál pedig kétéves mélypontot láthatunk. A csökkenő foglalkoztatási szint mellett csak kismértékben nőtt a munkanélküliek száma, így a gazdaságilag aktívak száma (vagyis a potenciális munkaerő-állomány) is visszaesett. Az év második felében a gazdaság növekedése estén is lassú lehet a foglakoztatás bővülése, mivel a cégek a gyenge gazdasági helyzet mellett sem bocsátottak el tömegesen munkaerőt, ezért a felívelés megindulásakor várhatóan nem lesz nagyon gyors a toborzás megindulása sem.

Készítette: Báthori Bence