MBH gyorselemzés: A hóhelyzet alakította a boltok forgalmát januárban

Ezt támogatják a különböző állami transzferek (pl. fegyverpénz, 13. havi nyugdíj és a 14. havi egyheti részlete) és az idén először februárban készhez kapott emelt minimálbér és bérminimum. Ebbe az irányba mutat a fogyasztói bizalom februári növekedése is. Emellett az üzemanyagforgalom február-március időszakban tovább emelkedhet, ugyanis a Barátság-kőolajvezeték leállása és az iráni háború miatt a lakosság és a mezőgazdasági szereplők is betárazásba kezdhettek. 2026-ban az év egészében 4,4% körül alakulhat a kiskereskedelemi forgalom bővülése, bár a nagyon kiszámíthatatlan és gyorsan változó közel-keleti helyzet alapvetően befolyásolhatja az ágazat teljesítményét a forint árfolyamán, az infláció alakulásán, vagy a fuvardíjak emelkedésén keresztül.

A kereskedelem teljesítménye:

• A januári szezonális és naptárhatástól kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5%-kal nőtt decemberhez képest. A havi változáshoz elsősorban a kis súlyú üzemanyagforgalom járult hozzá 5,8%-os növekedéssel, míg a nem élelmiszer kategória ehhez képest csupán 0,7%-kal bővült, az élelmiszer kategória pedig 0,1%-kal csökkent. Utóbbi az élelmiszer szaküzletek 3,1%-os havi csökkenésének tudható be. A nem élelmiszer kategórián belül a ruhaüzletek forgalma kiemelkedően, 6,4%-kal növekedett, emögött valószínűleg a hidegebb januári időjárás állhat, ami egyébként a betárazások által a megugró üzemanyag forgalmat is magyarázhatja. Szintén erősen kezdte az évet az online kereskedelem is (+6,0% hó/hó). A januári adat 4,5%-kal van a 2021-es év havi átlaga felett.
• 2025 januárjához képest 3,5%-kal nőtt a forgalom (nyers adatok szerint +3,0%), ugyanakkor önmagában az egyhavi változás ennél kisebb, kb. 2,0%-os éves bővülést jelentett volna a naptárhatások szűrése előtt. A magasabb éves dinamika oka, hogy számottevő revideálás történt a korábbi adatokban (vélhetően a szezonális minták változása miatt). Fix bázison a tavaly januári érték 0,4 százalékponttal került lentebb, míg júniustól kezdve konzisztensen fentebb kerültek az adatok, decemberre már 0,6 százalékponttal. Ezek együtt ki is adják a várt és a közölt nyers adatok közötti 1 százalékpontos különbséget.
• A novemberi éves szintű növekedéshez javarészt a nem élelmiszer kategória és az üzemanyag forgalom járult hozzá. A használtcikkek, a drogériák és az online kereskedelem forgalma még mindig kétszámjegyű éves bővülést mutat (bár első kettő üteme csökkenni látszik), még az élelmiszer kategórián belül a szaküzletek forgalma tovább romlik. Ennek egyik oka (ami az adatok és iparági beszámolók alapján is), hogy az árrésstop a kisebb üzletektől a nagyobb láncokhoz tereli a vásárlókat.
• Januárban 14,3%-kal bővült a hazai csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene éves alapon, az előző hónaphoz képest 6,0%-kal nőtt. A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése jelenleg 9,8% (ami 0,5 százalékpont részarány növekedést jelent havi alapon a revideált adatok alapján).

Forrás: KSH, MBH szerkesztés

A kereskedelem meghatározó folyamatai:

• A különböző kormányzati transzferek miatt (pl. fegyverpénz, 13. havi nyugdíj és a 14. havi egyheti részlete) és az idén először februárban készhez kapott emelt minimálbér és bérminimum hatásai miatt februárban tovább nőhet a kiskereskedelmi forgalom. 2026-ban az év egészében 4,4% körül alakulhat a kiskereskedelemi forgalom bővülése, bár ebben az iráni helyzet alakulása kockázatokat hordoz.
• A GKI üzleti bizalmi indexe változatlan maradt a második hónapban, ezen belül a kereskedelem alindexe szintén stagnált.

Kiskereskedelmi forgalom, reálbér és fogyasztói bizalom

• A januári stagnálás után februárban kétéves csúcsra ért a GKI fogyasztói bizalmi indexe. Az elmúlt hét hónapban átlagosan bő 1,6 ponttal emelkedett a mutató havonta. A mostani javulást döntő részben az ország gazdasági kilátásainak kedvezőbb megítélése hajtotta. Ellenben a lakosság saját pénzügyi helyzetének megítélése csak enyhén javult, míg a nagyértékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése még romlott is. Mindez azt mutatja, hogy nem a februárban folyósított állami transzferek javították a fogyasztók hangulatát. A fogyasztói bizalom alakulásában szerepet játszó áremelkedést vizsgálva azt látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét kitevő árucsoportok közül az élelmiszerek ára 1,3%-kal nőtt, míg az üzemanyagé 12,3%-kal csökkent januárban (decemberhez képest az élelmiszerek ára 0,6%-kal nőtt, az üzemanyag árak 1,5%-kal mérséklődtek).
• A téli hónapok szezonális mintáinak megfelelően és az általánosan gyenge konjunkturális helyzet miatt januárban is kedvezőtlenül alakult a munkaerőpiac: csökkent a foglalkoztatás, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal 4,6%-ra emelkedett. Várhatóan februárban is folytatódtak a negatív folyamatok, erre utal a foglalkoztatási indikátor trendszerű csökkenése, és a lakosság munkanélküliségtől való félelmének emelkedése is.

Készítette: Báthori Bence