MBH-elemzés: 3,7%-on állt az infláció áprilisban

A havi árváltozás részletei alapján a vártnak megfelelő irányú elmozdulásokat mért a KSH, azonban a mértékek a várakozásunktól némileg eltértek. A járműüzemanyagok az általunk vártnál valamivel jelentősebben, 3,5%-kal drágultak márciushoz képest, míg a háztartási energia árában a vártnál erősebb, 2,4%-os csökkenést mutatott ki a KSH. A ruházkodási cikkek árai az ilyenkor szokásos mértéknél valamivel erőteljesebben drágultak. Az élelmiszereknél ugyanakkor mi valamivel nagyobb drágulásra számítottunk, ebben a kategóriában 0,3%-os áremelkedést jelentett a KSH. A szolgáltatásoknál a KSH 1,3%-os havi drágulást jelentett, ami meghaladta a várakozásunkat erre a kategóriára. A hírközlésben 1,2%-os havi drágulás jelentkezett, ugyanakkor különösen a fel nem sorolt szolgáltatások drágultak jelentősen, 4,2%-kal márciushoz képest.

Az inflációs részadatokat éves szinten vizsgálva a kosáron belül 30%-os súlyt kitevő élelmiszerárak 1%-kal nőttek, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye. Az infláción belül 8%-os súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk 3,8%-kal, a 4%-os súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai 4,8%-kal nőttek, míg a 8%-os súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 1,7%-kal csökkentek. Az 5%-os súllyal szereplő háztartási energiaár 4,5%-kal csökkent, a 19%-os súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont árkategória 3,9%-kal emelkedett, ezen belül az üzemanyagárak 6,6%-kal drágultak. A 26%-os súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése 9,5%-ot tett ki, ami még mindig magasnak számít.

Kilátások

A dezinflációs folyamat az általunk vártnak megfelelően már áprilisban megtört, májusban pedig az valószínűsíthető, hogy jelentősen 4% fölé emelkedik az éves inflációs index, azaz ismét kikerülhet az MNB inflációs célsávjából. A bázishatás innentől kezdve már nem fog segíteni, miközben a beinduló lakossági fogyasztás sem támogatja a dezinfláció folytatódását. A járműüzemanyagok árának csökkenése ugyanakkor segíthet mérsékelni az árak emelkedését májusban.

A következő hónapokra előretekintve kulcskérdés, hogy hogyan fog alakulni a szolgáltatások árindexe. Ebben a kategóriában továbbra is nagyon magas, 9,5%-os éves drágulást mért a KSH. A szolgáltatások drágulása az egyik legfontosabb okozója annak, hogy a maginfláció is igen magasan alakult eddig ebben az évben: az első négy hónapban már 2,2%-kal emelkedett a maginfláció a tavalyi év végéhez képest. Arra számítunk, hogy a szolgáltatások drágulása lassulni fog a következő hónapokban, hiszen egyre kevésbé indokolható, hogy a tavalyi éves infláció legyen az alapja az árazási döntéseknek. A magas reálbéremelkedés által hajtott emelkedő belső kereslet ugyanakkor megkönnyíti a vállalkozásoknak, hogy árat emeljenek. Ezen hatások eredőjeként a szolgáltatások éves árindexének lassú csökkenését vetítjük előre a következő hónapokra, az az idei év során érdemben a teljes fogyasztói kosárra számított éves infláció felett alakulhat.

Továbbra is tartjuk előrejelzésünket, miszerint éves átlagban 4,1% lehet az idei inflációs ráta. Az év hátralévő részében jellemzően 4% feletti éves inflációs adatokat várunk, decemberre pedig 5% körüli éves drágulás prognosztizálható. A 3%-os jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése legkorábban 2025-ben várható, de az éves átlagos infláció még ekkor is 3% fölötti lehet. Az áprilisi inflációs adatok véleményünk szerint ugyanakkor nem veszélyeztetik a kamatcsökkentés folytatását, amely a júniusi kamatdöntést követően 6,75%-ra csökkenő jegybanki alapkamatot jelenthet.