MBH Bank: javultak az agrárium kilátásai

Hollósi Dávid, a hitelintézet agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezetője a termelői visszajelzések alapján úgy látja, hogy a mezőgazdaság tartósan egyensúlyi állapot közelébe került Magyarországon, és beruházásai összértéke a következő években nagyobb lesz, mint a magyar gazdaság más területein. Hozzátette, hogy a szántóföldi növénytermesztésnek a felvásárlási árak emelkedése is kedvez, és bár jelentős változás ebben már nem várható, a mostani árszint stabil nyereséget biztosít nekik. A betakarítás 2024-ben jól alakult, az élénk keresletnek köszönhetően a gabonatermelők jelentős tőkére tettek szert, így most nem kell a hatékony termeléshez szükséges alapanyagokon takarékoskodniuk – mondta a szakértő, egyúttal üdvözölte, hogy az aszály hatására kukoricáról elkezdtek átváltani a szárazságtűrőbb napraforgóra.

Hollósi Dávid szerint az állattartók kilátásait most kissé rontják az állományokat fenyegető járványok, valamint a takarmányárak emelkedése

Eközben például a tejtermelők rekordárakat kapnak, és jelentős keresletre számíthatnak a nemzetközi piacon. A pályázati támogatásokból szintén jelentős mértékben részesedhetnek az állattartók, és szükség is lenne fejlesztésekre, hiszen a magyar agrárium évi 4 ezer milliárd forintos kibocsátásának a felét még mindig a szántóföldi növények adják. Bár a kiváló minőségű gabona piacképes, a magyar agrárium „nem ragadhat bele” a szántóföldi növénytermesztésbe – fogalmazott. Számításai alapján a hatékonyságjavító beruházások hamar, akár 5 éven belül megtérülhetnek. Hozzátette: a termelés drágulására nincs is más válasz, mint a fejlesztés, a költségek ugyanis csökkenni biztos nem fognak. A piac változékonyságát és a kockázatokat persze a hatékonyság sem mérsékeli, de a pályázói érdeklődésből már most látszik, hogy a vidékfejlesztési források korszerűbb termelést, a jobb minőségű termékek előállítását fogják segíteni. Hollósi Dávid a hitelkamatok csökkenésére sem számít, ilyen körülmények között a kamattámogatott lehetőségek felértékelődnek – jegyezte meg.

Héjja Csaba stratégiai elemző hosszabb távon arra számít, hogy a nemzetközi élelmiszerpiac jövőjét a vám- és kereskedelempolitika jelentős mértékben befolyásolhatja, a termelőknek pedig gyorsan kell alkalmazkodniuk a változásokhoz

Az EU agrárkibocsátása aligha fog már jelentős mértékben nőni, de a súlypontja a nagy nyugati termelőktől fokozatosan áttevődhet a keleti tagállamokhoz, főképp az állattenyésztésben. A változásnak azonban ára is van, hiszen ezzel az energia- és alapanyagigény erősödik, az állattartók támogatása ezért is fontos a következő időszakban – emelte ki. Az elemző szerint a belföldi élelmiszeripar túljutott a mélyponton, de Magyarországot nyitott gazdaságú államként mindig fokozottan érintik a külső hatások. Az agrárexport ugyanakkor nagy ugrás előtt állhat, ha a mostani finanszírozási ciklus majdnem 3 ezer milliárd forint összértékű fejlesztési keretét jól hasznosítják a termelők és az élelmiszergyártók – jelezte Héjja Csaba.

MTI