MBH AgrárTrend Index: Jó termés esetén várhatóan már nem nő tovább az élelmiszer-vásárlás terhet

Héjja Csaba

„Az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével, MBH Bank létrejöttével a legkisebb őstermelőktől a kis-, a közepes és a nagyüzemeken át az exportképes nagyvállalatokig még nagyobb rálátásunk van az élelmiszer-gazdaságra, amelynek finanszírozása kiemelkedő tudást és stabilitást követel meg. Banki oldalról nálunk mindez rendelkezésre áll”

– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

„Új korszak kezdetén vagyunk az élelmiszer-gazdaságban, szakértelemre, tőkére, hatékonyságra van szükség”

– mondta, hangsúlyozva, hogy stratégiai jelentőségű ágazatról, és az olyan meghatározó kérdések révén, mint az élelmiszerárak, az embereket egyre inkább érdeklő területről van szó.

„Az agrárügyfelek esetében kiemelten fontos, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat kínáljunk számukra, amelyek elősegíthetik az alkalmazkodást a gyorsan változó piaci környezetben és a most induló új európai uniós támogatási időszakban. Utóbbival kapcsolatban hamarosan újonnan elérhető finanszírozási formát is kínálunk az egységes kérelemben beadott támogatások faktorálásával, beleértve az Agrár Ökológiai Program jogcímeit is.”

Javuló bizalmi mutató

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 első negyedévében 29,8 pontra erősödött a 48 pontos skálán. A mostani érték a tavalyi utolsó negyedévhez képest 0,3 növekedést, éves összehasonlításban 0,3 pontos csökkenést jelent. A megelőző negyedévhez képest szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de elsősorban az állati termékpályák pozíciója erősödött. És bár továbbra sincs olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett, 3-5 százalékos növekedési pályát és minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot, egyes termékpályák egészen közel kerültek ehhez.

Magas termésátlag kell a jövedelmezőséghez a szántóföldi növénytermesztésben

A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények – elsősorban a jó időjárásban bíznak a termelők. Hiába csökkent ugyanis például a műtrágya ára, és állt meg az egyéb költségelemek érdemi növekedése, az értékesítési árak 2021 végi, 2022 eleji szintre estek vissza, amelynek ellensúlyozásához magas termésátlagra van szükség.

 „Nem lesz elég az elmúlt 2-3 évben látott mennyiség. Búzából, árpából a hektáronkénti 5-6 tonna helyett 6-7 tonna termés az, ami a költségek kifizetése után némi jövedelmet is termelhet”

– mutatott rá Héjja Csaba szenior agrárelemző. Mint mondta, az ősszel elvetett növényekre Magyarországon is jók a terméskilátások.

 „Azonban tavaly pont ilyentájt vette kezdetét az aszályos időszak, a kukoricával és a napraforgóval kapcsolatban tehát egyelőre nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni.”

Az Ukrajnából érkező gabonaimporttal kapcsolatban hozzátette, volt ugyan piaczavaró hatása, de bizonyos mennyiségre mindenképp szükség volt az feldolgozóipar működésének fenntartásához.

 „A kormányzati döntések révén egyelőre megszűnt Ukrajnából a behozatal, így meg kell kezdődnie a tárolókban lévő magyar termények értékesítésének. Előfordulhat azonban, hogy egyes gazdák csak alacsony áron, vagy veszteségesen tudják eladni a gabonájukat.”

Nőhet az állattenyésztők által elérhető jövedelem

Az állattenyésztők helyzete egyelőre kedvezőbbnek tűnik a szakértők szerint. Az első negyedévben tetőző takarmányárak csökkenésnek indultak, jelenleg érezhetően kevesebbe kerül az állatok nevelése, az értékesítési árak viszont nem estek vissza.

„Előreláthatóan tehát lesz egy rövidebb-hosszabb időszak, amikor magasabb jövedelemre tehetnek szert az állattenyésztők. Annak ellenére is, hogy a kiskereskedelmi forgalomban csökken az állati termékek iránti kereslet, amit tükröznek is az adatok”

– mutattak rá a szakértők.

A tejágazatban országos szinten tavaly a termelők három százaléka hagyott fel a termeléssel, ez azonban egy természetes koncentrációs folyamat eredménye a bank elemzői szerint. A tejtermékek esetében a kínálat bővülése, ennek okán pedig az árak mérséklődése látható, de Magyarországon ez kisebb mértékű, mint máshol Európában. A kiskereskedelemben látható „árháború” egyes tejtermékeknél várhatóan a feldolgozói árak csökkenéséhez vezet a közeljövőben – tették hozzá. Az MBH AgrárTrend Indexben az idei első negyedévben a baromfihús-termékpálya szerepelt a legjobban. Ennek legfőbb oka, hogy továbbra is legalább kilogrammonként 510 forintért lehet eladni a vágócsirkét, ami a takarmányárakhoz viszonyítva jó jövedelmezőséget biztosít. Emellett a feldolgozók rendkívül jó évet zártak 2022-ben. A belföldi értékesítésben és az exportban viszont stagnálás látható, sőt, csökkenés vette kezdetét.

Jó értékesítési lehetőségekre számítanak a szőlő-bor termékpályán

Elsősorban az élénkülő turizmus miatt kedvezőek a kilátások a szőlő-bor alágazatban. Hozzájárul ehhez az energiaköltségek, ezáltal pedig a feldolgozás költségeinek csökkenése is. Az új évjáratok már elérhetők a kiskereskedelmi forgalomban, és bár emelkedtek az árak, nem rendkívüli mértékben. A gyümölcsösökben jellemzően nem volt nagymértékű fagykár, így a szakértők szerint előreláthatóan nem lesz gond az idei termésmennyiséggel. A termelői szektornak azonban mindenképp áremelésre lenne szüksége, ugyanis nem tudták megfelelő mértékben érvényesíteni az előállítási költségek emelkedését. A szántóföldi zöldségtermesztésre az év első hónapjaiban tapasztalt időjárás jótékony hatással volt, bő termés várható, és a zöldségfélék árában mutatkozik némi növekedés. A hajtatottzöldség-termesztők egy része ráadásul ki tudta védeni az energiaköltségek emelkedését a termálkutak révén. Ebben az alágazatban tehát kitart a jó hangulat, bár a fogyasztás csökkenésétől való félelem is megmutatkozott a helyzetértékelésükben.

Várhatóan már nem nő tovább az élelmiszervásárlás terhe

Az AgrárTrend Indexben vizsgált termékpályákon most látható folyamatok a bolti élelmiszerárakban később lesznek érezhetők – mutattak rá a szakértők. Az élelmiszerárak alakulásával kapcsolatban jelenleg úgy látják, hogy a kiskereskedelemben a kötelező akciózás idővel talán felváltja az élelmiszerár-stopot. Ennek, valamint az infláció lassulásának köszönhetően vélhetően már nem nő tovább az élelmiszer-vásárlás terhe a háztartások számára, egyes élelmiszertípusok pedig még olcsóbbak is lehetnek – tették hozzá. Annak, hogy a magyar inflációs mutató éves összevetésben még mindig magasabb az EU-s átlagnál, elsősorban az árszínvonal tavaly végbement jelentős emelkedése a magyarázata. Ennek hátterében elsősorban az export-import kitettség, az árfolyamhatások, az energia és a nyersanyagok drágulása állt, de ugyanígy közrejátszott benne a magas kamatkörnyezet is, ami hirtelen drágította meg az élelmiszeripari cégek számára a finanszírozást.