MBH AgrárTrend Index: a 2022 eleji szintre erősödött vissza az élelmiszer-gazdaság helyzetértékelése

A 2023 első három hónapjában tapasztalt erősödés után a második negyedévben tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az ágazat szereplői összességében úgy látják, a kiegyensúlyozottság irányába tart a hazai élelmiszer-gazdaság – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítenek. A búza- és az árpatermés ugyan némileg elmaradt a várttól, azonban így is lényegesen jobb a tavalyi átlagnál, és öt évre visszatekintve is meghaladja az átlagos hozamot. A tavaly az aszály miatt rendkívüli károkat elszenvedő kukorica esetében a kritikusnak számító tenyészidőszakban idén csak az ország kis területén volt szárazság, így jelenleg bíztatók a kilátások. Az állattenyésztők számára jól sikerült az első fél év, ez alapján optimistán tekinthetnek a közeljövőre. A turisztikai szezon egyelőre vegyesen alakul, de így is kedvező hatással volt a megcsappant bolti élelmiszer-keresletre. 

„A tavalyi rendkívül nehéz év után idén jobb az időjárás, és csökkentek a termelési költségek, köztük az energia, a növényvédőszer, a vetőmag ára, a szállítás költségei. Ennek ellenére a termelés gazdasági környezete – az infláció és a kamatszint – még mindig nem kedvező, továbbra is elsősorban a kamattámogatott termékek jelentenek segítséget. Jelenlegi várakozásaink szerint azonban jövő év első felére, amikor kiírják a Vidékfejlesztési Program pályázatait, és útjára indul egy hozzávetőleg 3000 milliárd forintos támogatási program a magyar agráriumban és élelmiszeriparban, már megfelelő szintre mérséklődhetnek a piaci alapú finanszírozás költségei. Így a hitelintézetek, köztük az ágazat finanszírozásában élenjáró MBH Bank közreműködésével kezdetét veheti egy korszerűsítési hullám, amelyre égető szükség van a magyar élelmiszer-gazdaság hatékonyságának növeléséhez, többek között ahhoz, hogy képes legyen kevesebb energia felhasználásával jobb eredményeket elérni” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. „A legfontosabb feladatunk segíteni az ágazatot a fenntarthatóság, a hatékonyság, a versenyképesség és a jövedelmezőség erősítésében.”

2022 eleji szintre erősödött vissza a bizalmi mutató

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 második három hónapjában 31 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Legutóbb 2022 év elején, az előtt állt hasonlóan magas szinten, hogy az orosz-ukrán háború az élelmezés biztonságában jelentkező kockázatok, az energiaárak megugrása és az inputanyagok drasztikus drágulása révén éreztetni kezdte hatását a globális és a hazai élelmiszer-gazdaságban is.

A mostani érték a januártól márciusig tartó időszakhoz képest 1,2 pontos, éves összehasonlításban pedig 1 pontos növekedést jelent. 2023 második negyedévében szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de elsősorban az állati termékpályák pozíciója erősödött tovább. És bár továbbra sincs olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett – 3-5 százalékos növekedési pályát és minden ponton stabil ár-, valamint jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 pontot, egyes termékpályák egészen közel kerültek ehhez.

(Forrás: MBH Bank, Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág)

Elmaradt a kiemelkedő búza- és árpatermés, de kukoricából még lehet igazán jó évük a szántóföldi növénytermesztőknek

A tavalyi nagymértékű aszály után idén eddig kedvező volt az időjárás Magyarországon a hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok számára, és a várakozások szerint a továbbiakban is az lesz. A 2022-es szárazság nem hagyott nyomot az idei vetésekben, mindazonáltal a búza- és az árpatermés mennyiségben és minőségben is némileg elmaradt a várttól. Az árpa aratása befejeződött, hozzávetőleg 2,2 millió tonna terményt takarítottak be a gazdák. A termésátlag 5,5 tonna lett hektáronként, ami meghaladja a hektáronkénti 5,4 tonnás ötéves átlaghozamot. Búzából szintén 5,5 tonna hektáronkénti termésátlag várható, ami lényegesen magasabb az ötéves átlaghozamnál – hektáronkénti 5,2 tonna. A kukorica, amely tavaly nagyrészt odalett az aszály miatt, idén egyelőre jó állapotban van, a kritikusnak számító tenyészidőszakban csak az ország kis területén, elsősorban a Dél-Alföldön volt szárazság, így jelenleg bíztatók a kilátások 7,5-8 tonnás termésátlagra lehet számítani, ami az elmúlt évek átlaglának felelne meg.

„A felvásárlási árak jelenleg lényegesen alacsonyabbak a tavalyinál, sokan pedig a 2022 végén drágán vásárolt műtrágyával termeltek, ami ronthatta az eredményességüket. Azok viszont, akik kivártak, és idén vásároltak, már jobb jövedelmezőségre számíthatnak” – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. Hozzátette, hogy egyes termények ára emelkedni kezdett a nemzetközi tőzsdéken annak nyomán, hogy Európa és a világ egyes pontjain komoly aszály sújtja a mezőgazdaságot, és Oroszország július közepén kilépett az ukrán gabona tengeri exportját lehetővé tévő egyezményből. „Mindezek fényében jó stratégia lehet rövid időre eltárolni a frissen learatott terményt, de hangsúlyozzuk: a termelőknek továbbra sem feladatuk, hogy spekuláljanak a készletekkel” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a gabonaárak mozgása nagyon nehezen követhető a világpiacon.

Kiegyensúlyozott állati termékpályák

Bár az élelmiszeripar teljesítménye jelentősen elmarad a tavalyitól – a legfrissebb adatok szerint 15 százalékkal csökkent a kibocsátás –, az állattenyésztés és -tartás költség- és értékesítési viszonyai jól alakultak az első fél évben. Kivételt jelent ez alól a tejtermelés: az ágazatban ugyan nagymértékben csökkentek az árak, viszont nagyon magas szintről indultak lefelé. A kereslet-kínálat egyensúlyának helyreállása javulást eredményezhet e téren is, ugyanis az időjárás a tejelő szarvarmarhák számára szükséges takarmány termelésének is jót tett, lényegesen több és jobb minőségű takarmányuk van azoknak a gazdaságoknak, amelyek a maguk által művelt területen állítják elő az állatok számára a takarmányokat. Kiemelkedően teljesít az idén a sertéstermékpálya. Amellett, hogy a takarmány- és az energiaköltség jelentősen csökkent, az értékesítési árakban továbbra is emelkedő pálya látható. „Az előző negyedévben azt mondtuk, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes” – mondta Héjja Csaba.

Kissé zsugorodik a kertészeti termelés, de jók a kilátások

Nem alakultak rosszul az időjárási viszonyok a kertészetek számára sem, többnyire kielégítő értékesítési viszonyok tapasztalhatók, igaz a bolti keresletcsökkenés hatással volt a termelőkre is, akik közvetlen kapcsolatban állnak az üzletláncokkal. A borászatok esetében szintén kielégítő a kereslet, ez az év kifejezetten jónak ígérkezik. Ugyan a palackok ára mint kiemelt költségtétel emelkedett, viszont az élelmiszeripar többi szereplőjéhez képest alacsonyabb adót kell fizetniük a palackozás után. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közzétette az idei szőlőárakra vonatkozó előrejelzését, amely szerint a tavalyinál valamivel magasabb árak várhatók, viszont borvidékenként jelentős eltérések láthatók.

(Forrás: MBH Bank, Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág)

Akár már december előtt egyszámjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-infláció

Augusztus elsejével megszűnt az élelmiszerár-stop, helyette olyan intézkedésekkel találkozhatnak a vásárlók, mint a kötelező akciózás mértékének 15 százalékra emelése, az akciózás árképzésének megváltozása, illetve az online árfigyelő rendszer. Utóbbiak már működnek, a tapasztalatok alapvetően mind kereskedői, mind fogyasztói oldalról kedvezőek az MBH Bank agrár-élelmiszeripari elemzői szerint. Az árstopok kivezetése némi könnyebbséget adhat a kereskedőknek, ugyanis jelentős veszteségeik keletkeztek rajtuk tavaly. Az árstopok a 2022 februári bevezetésük óta 100-120 milliárd forint maradhatott a háztartásoknál a bank szakértőinek számításai szerint, ez a magyar élelmiszer kiskereskedelmi forgalom 2,5-3 százaléka. Hirtelen megszűnésük esetén azonban fennállt volna a kockázata annak, hogy 1-1,5 százalékkal gyorsul az infláció. Az említett intézkedések, illetve a piaci folyamatok nyomán azonban várhatóan nem lesz érdemi hatása a hatósági árak kivezetésének az élelmiszer-inflációs mutatóra.

Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői úgy vélik, hogy az bár az intézkedések révén több termék ára is alacsonyabb lesz, a boltokban tapasztalható keresletcsökkenés egyelőre nem enyhül, így további visszaesésre számítanak az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumenében az év hátralévő részében. „E tényezők együttes hatásaként akár már december előtt egyszámjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-inflációs mutató” – vetítették előre.