Mazars: három gyerekkel a régiós Top 3-ban vannak a magyar bérek
A Mazars kutatása szerint az élőmunka terheit tekintve továbbra is kedvezőtlen Magyarország versenypozíciója, három gyerekkel azonban a régiós Top 3-ban vannak a magyar bérek.
A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén második alkalommal gyűjtötte össze a kelet-közép-európai régió 15 országának aktuális adózási információit Közép-Kelet-Európai Adóbrosúra 2014 elnevezésű kiadványába. A kutatás Magyarország szomszédjai és a visegrádi országok mellett Görögország, Oroszország, Ukrajna, és a jugoszláv utódállamok adózási környezetét is vizsgálta.
A Mazars kutatásából kiderül, hogy az élőmunka terhei alapján Magyarország versenypozíciója továbbra is kedvezőtlen. A személyi jövedelemadó jelentős mértékben csökkent ugyan a korábbi években, de a bérterhek régiós összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasak.
Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése (családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül), közel kétszer annyi, 196 euró teljes költséget jelent a munkáltatónak, 2000 eurós havi jövedelem esetében a 15 ország összehasonlításában továbbra is csak a stabil, utolsó helyre elég).
A családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele, valamint különböző jövedelemszintek vizsgálata azonban erősen árnyalja a képet: a 2000 eurós havi jövedelmet és három gyermeket feltételező kalkuláció alapján a nettó jövedelem/munkáltató összes költsége arány alapján a régiós összehasonlításban Magyarország rögtön a harmadik helyre ugrik. Magyarország pozíciója az alacsonyabb, 500 eurós havi jövedelemszint figyelembevételével kalkulált rangsorban is hasonló: családi kedvezmények nélkül sereghajtó, míg három gyermekkel a lista második helyén áll. Az összehasonlítás jól tükrözi, hogy a magyar adórendszer családi kedvezménye régiós viszonylatban is kiemelkedő hatással van a nettó jövedelemre – állapítja meg a Mazars.
Ha nem is ennyire szélsőségesen, de más országok adópolitikájában is található példa jelentősebb családi adókedvezményekre. Ilyen az alapesetben Magyarországot éppen megelőző Horvátország, amely a 2000 eurós, három gyermekes összehasonlításban már csak a hatodik helyen szerepel. Az 500 eurós bérszint mellett összeállított kalkuláció alapján Szlovákiában és Csehországban mondható számottevőnek a családi kedvezményeknek köszönhető rangsorbeli különbség. A felmérés alapján olyan országok is akadnak, amelyekben a vizsgált bérkategóriák egyikében sincsenek családi kedvezmények, ilyen Görögország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, illetve Ukrajna is.
A munkavállalói és munkáltatói terheket 2000 eurós bruttó jövedelemmel (családi kedvezmények nélkül) számítva a nettó bérre eső teljes költség továbbra is Oroszországban a legalacsonyabb, ott 100 euró nettó kifizetésre mindössze 149 euró jut. A volt jugoszláv tagállamok versenyelőnyben vannak e téren: Macedóniában ez az érték 151, Montenegróban 157, Szerbiában 160, Bosznia-Hercegovinában pedig 166 euró.
A jugoszláv utódállamok közül kissé kilóg a sorból Horvátország, ahol a 100 euróra jutó érték 187 euró, így a legdrágább munkaerőköltség versenyben Magyarország után a második helyet foglalta el. Őt követi Ausztria 186, majd Szlovákia 185, Csehország pedig 184 euróval. Szintén a régiós átlagon felülinek számítanak Románia (183), Görögország (182), valamint Szlovénia (181) értékei.
Az élőmunka terheinek vizsgálatához ugyancsak hozzátartozik, hogy milyen minimálbér szinttel kell a leendő munkáltatónak számolnia. Magyarország ebben a tekintetben jelenleg a középmezőnybe tartozik az utóbbi évek jelentős minimálbér emelései után.
A Mazars által vizsgált országok közül Ausztria a legdrágább, ahol magas a minimálbér, a privát szektorra jellemző átlagbér pedig a régiós átlagbér több mint kétszerese. Szintén jócskán kiemelkedik az átlagból – mindkét vizsgált kategória tekintetében – Szlovénia.
A többi vizsgált ország közül Oroszországban, Horvátországban, Lengyelországban és Csehországban magasabb az átlagbér, mint a régiós átlag, a minimálbért tekintve pedig Görögország és Lengyelország értékei haladják meg a régiós átlagot. Magyarország továbbra is a visegrádi négyekkel egy mezőnyben van mindkét kategóriában. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól…
Tovább olvasom >Gyengén indult az ősz a kiskereskedelemben
Az előző havi, augusztusi adatokhoz viszonyítva nem indult jól az…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával szűri ki az Amazon a hibás termékeket szállítás előtt
Az Amazon „Project P. I.” modellje (a P. I. a private investigator, azaz…
Tovább olvasom >