Mazars: a fogyasztási típusú adóknak egyre nagyobb szerepük van a régióban

A régióbeli kormányok egyre jobban támaszkodnak a fogyasztási típusú adókra, a társasági adó mértékében és az adóalap/adó számításának módjában nagy a szórás a térségben, a foglalkoztatás pedig továbbra is drága. Magyarországon az élőmunka terhei csökkentek, de a kedvezményekből csak a családosok profitálnak – derül ki a Mazars idei Közép- és Kelet-európai Adóbrosúrájából (CEE Tax Guide 2018).

A kiadványt hatodik alkalommal készítette el a nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat. A részt vevő országok listája a tavalyi 19-ről 22-re bővült: az idei kiadásban a régiós országok mellett, illetve Oroszországon, Ukrajnán és a balti országokon kívül új belépőként Bulgária, Koszovó és Németország is szerepel.
A Mazars közleményében ismerteti: a hozzáadottérték-adó az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrása lett. A szabályok jórészt harmonizáltak, de az adókulcsok továbbra is jelentősen szóródnak. A normál adókulcsok átlaga 20 százalék körül van, a Horvátországban és Magyarországon érvényben lévő 25 százalékos, illetve 27 százalékos normál áfakulcs továbbra is kifejezetten magas.
Az áfa hatékony beszedése érdekében az országok modern digitális technológiákat alkalmaznak, ilyen például az online pénztárgépek szektorális bevezetése, a fuvarozással járó ügyletek kiemelt figyelemmel kísérése az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) révén. Magyarországon 2018-tól a számlázóprogramokat is be kell kötni az adóhatóság rendszerébe, ezzel automatizálva a valós idejű elektronikus adatszolgáltatást.
A régióban folytatódik a jövedelmeket és az élőmunkát terhelő adók és járulékok arányának csökkenése, de a munkáltatók teljes bérköltsége még mindig megközelíti a nettó bérek 160 százalékát. Magyarország valamelyest javított korábbi mutatóin, de a képet jelentősen árnyaló kedvezményekből továbbra is kizárólag a családosok profitálnak – állapítja meg a Mazars. Románia, Horvátország és Montenegró a magánszemélyek jövedelemadóján is csökkentett 2018-tól, továbbá Romániában 2018-tól teljesen átalakították a szociális hozzájárulás fizetési rendszerét.
A társasági adónál az adókulcsok átlaga alig haladja meg a 17 százalékot, többkulcsos rendszer esetén a legmagasabb kulccsal számolva. A legalacsonyabb és a legmagasabb kulcs között azonban akár 20 százalékpontos különbség is van, és az adóalap számításának módja is jelentősen eltérhet, így a nyereségadózást nem lehet pusztán az adókulcsok alapján összehasonlítani – mutat rá a Mazars. Egyes országok a hagyományos profitalapú adóztatástól teljesen eltérő rendszert vezettek be: Észtországban a 20 százalékos társasági adót eddig sem kellett megfizetni, amíg nem történt jövedelemkivonás, 2018-tól pedig Lettországban is a felosztott nyereség lett az adó alapja.
Különbségek vannak abban is, hogy az egyes országok milyen mértékben engedik meg a korábbi években keletkezett veszteségek továbbvitelét és felhasználását a későbbi évek pozitív adóalapjával szemben. Ez az összeg általában csak meghatározott ideig, 5-7 évig, néhol csak 3-4 évig használható ilyen célra, a veszteségek időbeli korlátozás nélküli elhatárolását már csak 6 ország engedi meg.
A régiós országok előszeretettel alkalmaznak forrásadót a kamat-, osztalék- és jogdíjjövedelmekre (15 százalék vagy akár 19-20 százalékos mértékben), ugyanakkor Litvánia, Észtország és Magyarország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre.
A kelet-közép-európai régió kétharmadában már megengedett, hogy az adózók IFRS-alapú egyedi beszámolót készítsenek, és ezt használják adózási célokra is. Az elmúlt években ennek az elterjedése is egyértelmű tendencia volt. Az országok több mint felében az adórendszer valamilyen formában támogatja a kutatás-fejlesztési tevékenységet is.
A transzferár-szabályozás korábban szinte már mindegyik ország adórendszerében megjelent, most pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap a kapcsolódó dokumentációs kötelezettség is – ismerteti közleményében a könyvvizsgáló és tanácsadó cég. (MTI)