Mastercard Economics Institute: erre költenek a legtöbbet a fogyasztók a válság idején

Az online élelmiszer-kiadások 70%-kal haladják meg a járvány előtti számokat

A Mastercard Economics Institute legújabb jelentése három kulcsfontosságú kérdésre szeretne választ adni a fogyasztók vásárlási preferenciáival kapcsolatban – mit, hol és mikor hajlandóak megváltoztatni? A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők: Mit? Az elmúlt évek magasabb árai arra kényszerítették a fogyasztókat, hogy újragondolják kiadásaikat. Az erre vonatkozó diskurzus középpontjában az utazással és az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások álltak.

A fogyasztók számára továbbra is fontos az utazás. A repülőjegy-foglalások idén nyáron (május-augusztus) az áremelkedés ellenére is 15%-kal meghaladták a 2019-es szintet. A magyarok legszívesebben közepes távolságú repülőutakra vásárolnak jegyeket, 2019-hez képest 25,09%-al több ilyen foglalás történt, míg hosszabb utakra 18 százalékkal történt több foglalás ugyanebben az időszakban. Az éttermek által nyújtott kényelem továbbra is vonzó a fogyasztók számára. Az éttermi kiadások idén 25%-kal nőttek a 2021-es év azonos időszakához képest, míg az élelmiszerekre fordított kiadások 14%-kal emelkedtek.

Az utóbbi adat hátterében nagyrészt az infláció áll. Ha a hosszabb távú tendenciákat nézzük, az online élelmiszer-kiadások 70%-kal haladják meg a járvány előtti számokat, míg a hagyományos bolti vásárlások száma csupán 25%-kal növekedett.1 Ezek a számok jól bizonyítják, hogy a járvány okozta online átállás egy tartós változás, melynek hátterében valószínűleg a kényelem áll. Hol? A világjárvány okozta bezárások, valamint a gyors online átállás aránytalanul nagy terhet róttak a kisvállalkozásokra. A nehézségek ellenére a kisvállalkozások jól tudtak növekedni az online térben.

Az olyan interneten keresztül működő, szolgáltatás alapú kisvállalkozások – mint például az adóbevallás elkészítése vagy a korrepetálás – 1,5-2x olyan gyorsan tudtak növekedni, mint a nagy, online szolgáltató versenytársaik. Különösen igaz ez a kisvállalkozásokra Belgiumban, Brazíliában, Kanadában, Olaszországban és Szingapúrban. A nagy kereskedők viszont sokkal jobban teljesítenek a termék alapú kereskedelem digitalizálásában. A kiskereskedelmi ágazatban a nagyvállalatok e-kereskedelmi forgalma 2019 augusztusához-hoz képest 66%-kal míg a kisvállalkozások forgalma csupán 27%-kal növekedett. A különbség különösen szembetűnő a fejlettebb gazdaságokban, például Ausztráliában, Németországban, Hongkongban és Szingapúrban. Mikor? Elmúltak az idők, amikor csak bizonyos napokon jártunk vásárolni.

Az otthoni munkavégzés, valamint a rohamos digitalizáció elmosták a határokat vásárlás és szabadidő között. Ma már bárhol, bármikor tudunk vásárolni, ezért aztán kiskereskedőknek, éttermeknek és egyéb vállalkozásoknak teljesen újra kell gondolniuk személyzeti, ellátási és műszaki konstrukcióikat. A javakra és az élményekre is inkább hétköznap költünk. · Az áruházak teljes hétvégi költésének nagyjából 5%-a áttevődött a hétköznapokra. Ez nagyjából 22,3 milliárd USD-t jelent a globális áruházi forgalomból. Az Egyesült Államokban a költekezés hétvégékről a hétköznapokra történő eltolódása egyértelmű trendként figyelhető meg. Magyarországon jól látszik ez a változás például a mozikban: a magyarok vasárnap és szombat helyett már 1,5%-kal szívesebben járnak vetítésekre hétfőn vagy pénteken.

Míg éttermekbe gyakrabban megyünk kedden és szerdán, érdekes módon a péntek vesztett vonzerejéből a gasztronómia hazai szerelemeseinek körében. Ékszer- és ajándékvásárlásra sem szívesen adózunk a hétvégénkből, ezeket inkább kedd és csütörtök között intézik a magyarok.

“A fogyasztók új életviteli ritmust vesznek fel, és ez óhatatlanul együtt jár a vásárlási preferenciák változásával. Annak ellenére, hogy a fogyasztóknak olyan piaci nehézségekkel kell megküzdeniük, mint az emelkedő árak, kamatlábak és a növekvő gazdasági bizonytalanság, a vásárlás során továbbra is szem előtt tartják, hogy az adott termék vagy szolgáltatás megfeleljen az életvitelüknek”

– mondta Bricklin Dwyer, a Mastercard vezető közgazdásza és a Mastercard Economics Institute vezetője.