Másodjára csütörtöktől indul az élelmiszeripari fejlesztési pénzekért a verseny
Az alaposabb felkészülés érdekében, a gazdálkodók érdekeit figyelembe véve a Miniszterelnökség módosította a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban” címmel megjelent pályázatot. Csütörtöktől fogadják a pályázatokat a mintegy 151 milliárd forint értékben meghirdetett élelmiszeripari beruházásokat segítő támogatásokért.
A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 2015. december 28-án megjelent pályázati felhívással a kormány olyan fejlesztések támogatására nyújt lehetőséget, melyek összhangban vannak Magyarország közép- és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiájával, valamint az egyes szakágazati stratégiákkal. A célok elérése érdekében a Miniszterelnökség a 151 milliárd forint keretösszegű felhívás módosítása (http://www.palyazat.gov.hu/node/57211) mellett döntött. Annak érdekében, hogy az ügyfeleknek elegendő idejük legyen előkészíteni a pályázati dokumentumokat, a kérelmeket első körben 2016. február 25. és 2016. április 25. között küldhetik be elektronikus úton.
Az Agrárszektor internetes szakportál összeállításából az is kiderül, hogy több ponton módosult az a pályázati felhívás, amelyet a Miniszterelnökség még tavaly december 28-án jelentetett meg az élelmiszeripar fejlesztésére. Gyors egymásutánban kétszer is korrigálták a felhívást. Az első változtatás február 5-én, a második február 9-én jelent meg. A módosítások közül a február 5-i tartalmazza a lényeges korrekciókat, míg a második technikai jellegű változtatásnak tekinthető.
A változtatás értelmében a pályázatokat első körben 2016. február 25. és 2016. április 25. között küldhetik be elektronikus úton a pályázók. Ezt eredetileg február 15-től tudták volna megtenni, tehát a beadási lehetőség 10 nappal később nyílik meg. Ez jó hír lehet a potenciális pályázók számára, mivel így több idejük marad a felkészülésre, és a Miniszterelnökség közleménye szerint a módosítással éppen ezt is kívánták elérni.
A régi felhívásban az új munkahelyek kapcsán a plusz pontok a következőképpen jártak: egy új munkahely esetén plusz három pont, kettő vagy annál több munkahely esetén plusz hat pont. A probléma ebben az volt, hogy a munkahelyekre járó plusz pont független volt az elnyert támogatási összegtől. Tehát ha valaki ötvenmillió forint támogatást nyert el, akkor is kapott plusz pontot az új munkahelyekre, mint aki tízmillió forintnyi pályázati pénzzel hozta létre azt az új munkahelyet.
A módosítás pont ezen a gyakorlaton változtatott, így munkahely-teremtési szempontból hatékonyabbak lehetnek a pályázati pénzek. A plusz pontok most már függnek az elnyert támogatási összegtől.
Pontosították a létrehozott új munkahely definícióját is. A változás kapcsán tetten érhető a kormányzat munkahelyteremtő szándéka, amely valódi munkahelyeket és új foglalkoztatottakat kell, hogy jelentsen. A megváltozott előírásból kitűnik, hogy sok kiskaput igyekezett bezárni a Miniszterelnökség. Az újonnan felvett munkavállaló például nem lehet a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a támogatást igénylőnél kölcsönzött munkaerőként dolgozó munkavállaló. További feltétel, hogy a felvett munkavállaló legutolsó bejelentett munkahelye nem lehet a támogatást igénylő kapcsolt vállalkozásának, partnervállalkozásának, vagy természetes személy közeli hozzátartozójának többségi tulajdonában álló vállalkozásnak a megvalósítás helyszíne szerinti megyében működő telephelye.
A pályázati felhívás mellékletei közé bekerült az üzleti terv is. Ez egy sablon excel fájl, amelyet a kitöltési útmutató alapján kell majd kitölteni. Az üzleti tervre 55 pontot (a maximum 100 pontból) kaphatnak a pályázók, így fontos a minőségi üzleti terv.
A módosítás értelmében bővült az elfogadható minőségi rendszerek köre is, így elfogadható most már a Magyar Agrárgazdasági Minőségi Díj (MAMD) is. Ez korábban nem szerepelt a felhívásban. (munkatársunktól)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >