Másfélszáz pincészet nedűi a Szegedi Borfesztiválon

A borrendek felvonulásával kezdődik el pénteken a XIX. Szegedi Borfesztivál és a Szeged Napját köszöntő ünnepségsorozat, amelyen másfél héten át tizennégy helyszínen kétszázötven program várja a helybélieket és a csongrádi megyeszékhelyre látogatókat – közölte a rendezvénysorozatról tartott szerdai sajtótájékoztatón Licsicsányi Ilona, a szervező Városkép Kft. igazgatója.

A tíz napig tartó borfesztiválon csaknem másfél száz pincészet nemes nedűiből kóstolhat a több tízezer látogató. Áts Károly személyében a Szegedi Borfesztivál idén is vendégül látja az év bortermelőjét. A kiváló borok mellett a Széchenyi tér árnyas platánfái alatt három színpadon komoly- és könnyűzenei, valamint dzsesszkoncertek is szórakoztatják az egybegyűlteket.

A borászok mellett vendéglátósok, sajt-, pálinka-, lepény-, lángos- és édességárusok gondoskodnak a változatosságról. A Gasztroudvar a Klauzál téren épül föl, itt az étkek mellett szintén kóstolhatnak bort és pálinkát is az arra járók, sőt itt lehetőség nyílik a házilag készített, kézműves sörök ízvilágának megismerésére is.

A Kárász utcán tíz napon át kézművesek kínálják portékáikat, sok más mellett fajátékokat, különböző ékszereket, bőr- és kovácsoltvas ajándéktárgyakat.

Az ünnepségsorozathoz utcazene-fesztivál is kapcsolódik, a városban sétálók összesen tizenegy helyszínen hallhatnak és láthatnak különböző zenei produkciókat. A Dóm téren koncertekre várják a közönséget, fellép többek közt Péterfy Bori, Deák Bill Gyula és a Vad Fruttik is.

Május 25-én kezdődik a XIV. Szegedi Hídivásár, a vidék legnagyobb kézműves seregszemléje, melyen több mint kétszáz árus kínálja míves portékáját, mutatja be szakmája fogásait látványműhelyeiben a lezárt Belvárosi hídon.

A helyszínek és a programok közötti eligazodást ingyenesen letölthető okostelefon-alkalmazás segíti, azokat pedig, akik a hangos forgatag közepette szeretnék felhívni ismerőseiket, speciális hangszigetelésű csendkabin várja a Széchenyi téren.

Szeged napját azért május 21-én ünneplik, mert a település 1719-ben a Bécs melletti Laxenburgban „a királyi jóakarat és kegyelem kitetsző tanúsága- és jutalmaként” ekkor nyerte el a szabad királyi város rangot, de nem először: a címet első alkalommal a tatárjárás után, 1247-ben IV. Béla adományozta a városnak. (MTI)