Másfélfok: Magyarország egyre nagyobb területét sújthatja aszály

(Fotó: Pixabay)

A tavalyi volt az eddigi legrosszabb év hazánkban az aszály szempontjából az elmúlt 48 év megfigyeléseit tekintve, és az előzetes adatok szerint ekkor volt a legalacsonyabb a kukorica termésátlaga is – írja a szakportálon Kis Anna és Pongrácz Rita meteorológus, valamint Szabó Péter éghajlatkutató. Közös elemzésük szerint a Pálfai-féle aszályindex alapján 2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37 százaléka volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk.

A területi eloszlást tekintve az Alföld és a Kisalföld a leginkább veszélyeztetett, jellemzően itt a legkevesebb az aszálymentes évek száma

A közepesen erős és súlyosan aszályos évek gyakorisága jelenleg 20 évente átlagosan csupán 1-2 év, de ez jelentősen megnövekedhet (akár 8 fölé) az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése nélkül. Amennyiben viszont azonnal életbe lépne a kibocsátások csökkentése, a század végére egyes szimulációk szerint valamelyest növekedhetne is az aszálymentes terület aránya – írták.

A cikk szerint az aszályra való felkészülés és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása eddig is fontos volt a hazai mezőgazdaságban

A szakemberek szerint ilyen alkalmazkodást jelenthet például az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok megőrzése, talajművelési vagy vízmegtartást segítő agrotechnológiák alkalmazása, a megfelelő terményfajta, vagy az éghajlati feltételeket leginkább toleráló haszonnövények megválasztása.

MTI