Márciusban emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe

05 July 2019, Kyiv, Ukraine – Employees shows the sunflower oil in the deaerator column in the refinery at the Olkom margarine factory in Kyiv.

A növényi olajok, tejtermékek és a hús nemzetközi jegyzésének emelkedése márciusban 1,1%-kal növelte az élelmiszer-alapanyagok árának nemzetközi mutatóját, amely hét hónap után először jelez növekedést – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mai közleményében.

A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, márciusban átlagosan 7,7%-kal zárt alacsonyabban az egy évvel ezelőtti értékéhez képest.

A FAO növényi olajokra vonatkozó árindexe vezette a márciusi emelkedést; 8,0%-kal nőtt februárhoz képest és egyéves csúcsot ért el, mivel a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolaj jegyzései mind emelkedtek. A pálmaolaj nemzetközi ára a vezető termelő országok szezonhoz képest alacsonyabb termelése és Délkelet-Ázsia erőteljes belső kereslete miatt növekedett, míg a szójaolaj ára többéves mélypontról tért vissza, amit fokozott a bioüzemanyag-ágazat felől érkező jelentős kereslet, különösen Brazíliában és az Amerikai Egyesült Államokban.

A tejtermékek ára a hatodik egymást követő hónapban emelkedett – februárhoz képest 2,9%-kal –, élen a sajt és a vaj világpiaci árának növekedésével.

A húsfélék árindexe szintén drágulást mutatott, ezzel 1,7%-kal múlta felül az előző hónapot. Mind a baromfi-, sertés- és szarvasmarhahús nemzetközi ára nőtt.

Ezzel szemben a FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 2,6%-kal csökkent, amely 20%-kal van a 2022. márciusi szint alatt. Ezt az esést a búza globális exportárának csökkenenése okozta, ami az Európai Unió, az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok közötti folyamatos, intenzív exportverseny miatt zuhant be – amelyre a Kína által visszavont vásárlások még ráerősítettek. Felfelé ívelt márciusban a kukorica exportára, részben az ukrajnai logisztikai nehézségek miatt, míg a rizsfélék nemzetközi ára 1,7%-kal csökkent a globális importkereslet mérséklődése közepette.

A cukor árindexe 5,4%-kal volt alacsonyabban februárhoz képest, amelyet elsősorban az indiai cukortermelés 2023/24-es előrejelzésének felfelé történő módosítása, valamint a thaiföldi termésbetakarítás javuló üteme eredményezett.

Növekedést mutat a világ gabonatermelése 2023/24-ben

A FAO közzétette új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentését is, amelyben 2 841 millió tonnára növelte a 2023/24. évi globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami tükrözi a kukorica-, rizs- és búzafélék magasabb termelésére vonatkozó várakozásokat.

A világ gabonafelhasználását 2023/24-ben 2 828 millió tonnára becsülik, ami 1,3%-os növekedést jelent a 2022/23-as értékhez képest. A globális gabonakészletek az előrejelzések szerint 894 millió tonnával zárják a 2024-es szezont; ez 2,3%-os növekedés az év elejéhez képest, ami a globális gabonakészlet 31,0%-os felhasználási arányát jelzi.

Az előrejelzések szerint a gabonafélék világkereskedelme az előző évhez képest 1,7%-kal, 485 millió tonnára emelkedik 2023/24-ben. A szemestermények nemzetközi kereskedelme 2022/23-hoz képest várhatóan bővülni fog, míg a búza és a rizs kereskedelmében csökkennés várható.

A FAO szintén módosította a 2024-es globális búzatermelésre vonatkozó előrejelzését, amely jelenleg 796 millió tonnát mutat; ez 1,0%-os növekedést jelent 2023-hoz képest.

A szemestermények esetében a vetési időszak hamarosan megkezdődik az északi féltekén, míg az Egyenlítőtől délre már zajlik a betakarítás. Míg az argentínai termelés várhatóan visszaáll a 2023-as, aszály által befolyásolt évjárat előtti szintre, addig Brazíliában és Afrika déli részén kisebb kibocsátás várható.