Maradjunk csak a „magyar termék” fogalmánál
Szakmai beszélgetéseken ma az egyik állandóan előkerülő téma a készülő, magyar termékről szóló rendelet. A vélemények megoszlanak a részleteket, a szabályozás egyes elemeit illetően, de a szakma egységes a szándék elfogadásában és támogatásában. A jelenlegi állapotok kaotikusak, és a tavalyi parlamenti választásokat követően, a feltételezett elvárásokhoz való igazodás víziójától megszédülve elszabadult az „álmagyarkodás”, a „mindent nemzeti színekbe csomagolás” gyakorlata.
Pedig ahhoz, hogy a készülő rendelet elérje azt, amit szeretne, több, ma még hiányzó feltétel együttes megléte szükséges:
– Megértetni a vásárlókkal – ami folyamatos edukációt igényel –, hogy a hazai termékek vásárlása egyben az ország gyarapodása is, de gyakran a saját munkahelynek a megtartása is. A realizálódó adóbevételek, a bővülő munkahelyek mind a vásárlók érdekeit, egyéni boldogulásukat is szolgálják.
– Versenyképes, árban és minőségben helytálló hazai élelmiszeripar nélkül nem megy, bármilyen szabályozás is legyen. Tartósan senki nem fog magyar terméket venni, ha az lényegesen drágább és pocsékabb a polcról levehető más áruknál.
– Nem árt egy, az orránál tovább is látó agrárszektor, amely képes és hajlandó hosszú távú együttműködésre, fejlesztésre, innovációra – ha kell, profilváltásra –, és az ipar alapanyaggal történő ellátására.
– Szükséges egy önálló magyar nemzeti agrárstratégia, amely kijelöli a prioritásokat, diverzifikálja az agráriumot – e nélkül nem lehet előrelépni. Ellenkező esetben álom marad a „magyar termék”, mert nem lesz sertés, marha (ma sincs), zöldség, gyümölcs és sorolhatnám. A múlt század 30-as éveinek „Kert Magyarországa” ma már történelem, és amíg azért fizet a rendszer, hogy kivágják a gyümölcsfát, és nem azért, hogy telepítsenek, nem lesz változás.
Mindezek figyelembevételével a „100% magyar termék” és „magyar termék” megkülönböztetés felesleges és félrevezető. Én azt javaslom, maradjunk csak a „magyar termék” fogalmánál, aminek feleljen meg minden olyan termék, amit Magyarországon gyártanak, magyar munkaerővel, és a meghatározó alapanyagai mind magyarországi eredetűek. n
Fazekas Endre
ügyvezető igazgató
SIÓ-ECKES
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >Csökkentette az élelmiszerárakat az árrésstop és az online Árfigyelő bővítése
2025 áprilisában csökkent az infláció és az élelmiszerárak növekedési üteme…
Tovább olvasom >NGM: mindig fellépünk az indokolatlan áremelés ellen, a következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció
Áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4…
Tovább olvasom >