Már szinte minden visszaváltható: hat dolog a sörösdobozról, amit kevesen tudnak
A nyári melegben és a fesztiválok idején sok százezer fém italcsomagolást – vagy ahogy mindenki hívja: sörös doboz – vesznek kézbe az emberek, hogy magukba öntsék a „folyékony kenyeret”. A csomagolásra nem sok figyelem hárul, pedig biztosan tudunk pár érdekességet mondani a dobozról, ami talán épp a kezünkben van.
A tudatos fogyasztók azért is kedvelhetik az aludobozt, mert remekül újrahasznosítható. Ha éppen nem is mindig a legkényelmesebb választás, fenntarthatósági szempontból az egyik legjobb, és ez a szempont napról napra fontosabb lesz. Az alumínium doboz nem a kukába való, sőt, a szelektív szemetes sem a legjobb hely neki. Az alumínium ugyanis értékes alapanyag – az újrahasznosítható anyagok közül az egyik legértékesebb, úgyhogy különleges bánásmódot is igényel.
A maihoz hasonló italos dobozok az 1930-as években, lassan 100 éve jelentek meg. Az alumínium drága mivolta miatt ekkor még jellemzően bádogból készültek, a tetejükre pedig egy speciális nyitószerszámmal kellett lyukat ütni. Az eldobható nyitófül csak az 1950-es évek végén lett népszerű, ám ez nemcsak környezetszennyező, hanem balesetveszélyes is volt – a fogyasztók a fület ugyanis sokszor a dobozba dobták, ami könnyen a torkukon akadhatott. A ma is ismert nyitómechanizmusért egészen a 1970-es évek végéig kellett várni. A dobozok anyaga is változott, hiszen az 1960-as években a bádogról áttértek az alumíniumra, ami könnyű, jól formázható, remekül újrahasznosítható, és nem engedi át a fényt vagy a szagokat.
A világon minden évben több mint 250 milliárd új alumíniumdoboz készül. Ez döbbenetes szám! Ha ezt a sok-sok dobozt egymásra állítanánk, olyan magas oszlop lenne, ami 75-ször elér a Holdig és vissza. Csak Magyarországon évente 1,1 milliárd aludoboz kerül forgalomba. Ez percenként több mint 2000 darabot jelent!
A doboz, ami a kezünkben van, talán már többször is járt nálunk! Az aludoboz ugyanis számtalan alkalommal újrahasznosítható és az újrahasznosított doboz semmiben sem különbözik az eredeti nyersanyagból készített társaitól. Mindegyik aludoboz újrahasznosítható, függetlenül a méretétől vagy az alakjától.
Egy alumíniumdoboz átlagosan 60 nap alatt születik újjá? Nagyjából ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy kiürült doboz újra a polcokra kerüljön – mintha visszaváltható kulacs lenne.
Az aludoboz nagyon egyszerűen és energiahatékonyan újrahasznosítható. Ha újonnan készítik, az sok energiát emészt fel, de ha egy régi doboz újrafelhasználásával készül, azzal a szükséges energia az eredeti 5 százalékára csökken. Ez a megspórolt 95 százalék már egyetlen doboz esetén is elég ahhoz, hogy egy laptop vagy egy tévé 3 órán keresztül működjön.
Országszerte már 200 alumíniumdoboz visszaváltó automatát használhatunk. Ez azért jobb, mint a szelektív gyűjtés, mert nem kell válogatni, gyorsabban, egyszerűbben, olcsóbban kerülnek vissza a forgalomba a dobozok. A Minden Doboz Visszajár program keretében rengeteg helyen leadhatjuk a kiürült dobozokat – akár otthon, akár a munkahelyen, akár strandon vagy nyaralás közben gyűjtjük őket. 2022. márciusa óta akár másokon is segíthetünk, ha automatában adjuk le a kiürült dobozokat: a Minden Doboz Visszajár és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve a SPAR Magyarország együttműködésnek köszönhetően egyes automaták az összeg jótékonysági célokra való felajánlását is lehetővé teszik.
Kapcsolódó cikkeink
Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >Vidd magaddal bárhova: fenntartható csomagolás aktív fogyasztóknak
Az aktív fogyasztóknak szánt, ,,on-the-go” élelmiszerek kategóriája egyre nagyobb teret…
Tovább olvasom >Csomagolás újragondolva
A gyűjtőcsomagolás az FMCG szektor egyik legfontosabb eleme, amely jelentős…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >