Már készül a Magyar Pavilon az Oszakai Világkiállításra

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Oszakai Világkiállításra készülő Magyar Pavilon építészeti, kreatív és művészi koncepcióját bemutató sajtótájékoztatón a Magyar Zene Házában – MTI/Hegedüs Róbert

A miniszter hangsúlyozta, hogy a turizmus eddig is a magyar gazdasági növekedés egyik motorja volt, tavaly a GDP csaknem 13 százalékát adta. A kelet-ázsiai régióban Magyarország bemutatkozása azért is fontos, mert 2023-hoz képest tavaly Kínából mintegy kétszeresére nőtt a vendégforgalom, Dél-Koreából 8 százalékkal, Japánból pedig 44 százalékkal többen érkeztek Magyarországra turistaként.

A hat hónapig tartó expón csaknem 160 ország vesz részt, amelyre a szervezők több mit 28 millió látogatót várnak – fűzte hozzá Nagy Márton.

A kiállítás arra is jó lehetőséget ad, hogy Magyarországot a turisztikai szempontok mellett befektetési célpontként is bemutassa nemcsak Japán, hanem az egész régió gazdasági szereplői számára – emelte ki Nagy Márton.

A Magyar Pavilon formaruháit viselő modellek az Oszakai Világkiállításra készülő Magyar Pavilon építészeti, kreatív és művészi koncepcióját bemutató sajtótájékoztatón a Magyar Zene Házában – MTI/Hegedüs Róbert

A több mint 150 éves japán-magyar kapcsolatokat erősítve a pavilon a két ország kulturális párhuzamaira is épít, és a zenét mint a kultúrákat összekötő univerzális nyelvet helyezi előtérbe. Ez a koncepció jelenik meg a pavilon építészetében, belső tereiben, és ezt a szellemiséget közvetítik a művészi produkciók, a gasztronómiai kínálat és a formaruha-kollekció is.

Az expó fő témája a jövő társadalmának megtervezése, ehhez kapcsolódik a magyar pavilon tematikája is, kiegészítve a japán és magyar kultúra közötti párhuzamokat előtérbe helyező koncepcióval – mondta el Drozsnyik Dávid kreatív vezető, a pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember.

Kiemelte, hogy a pavilon fő üzenete az, hogy a kulturális örökség megőrzése, a generációkon átívelő hagyományok ápolása kiemelt fontosságú a fenntartható jövő szempontjából, és ezek mindig hozzájárultak a társadalmak fejlődéséhez. Éppen ezért egy élményalapú „ajándékot” szerettek volna adni a látogatóknak, amit egy dallam formájában vihetnek haza magukkal.

Ördögh László kreatív szakember arról beszélt, hogy a pavilon üzenetének megalkotásakor kiemelt cél volt a magyar-japán közös értékek és gyökerek felfedezése, amit a két nemzet népzenéjében is jelenlévő, pentaton alapú dallamokban találtak meg.

A kiállítás átélhető élményt kínál a látogatók számára a hagyományos információszerzésen alapuló megközelítés helyett, a zene univerzális nyelvén keresztül – fejtette ki. Hozzátette: az egységes arculat kialakításánál szempont volt a magyar országmárka képviselete, de a japán kulturális és környezeti adottságok figyelembevétele is.

A pavilon bejáratnál a látogatók a magyar rétekre emlékeztető zöld környezetbe lépnek be, ahol a magyar és japán kultúra közös pontjai elevenednek meg. Zoboki Gábor építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta, hogy a pavilon megalkotásában a japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természetes építőanyagok inspirálták.

Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét jeleníti meg. Az építmény előterében a látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek meg egy lecsendesülést szimbolizáló térbe, a Bolyongóba, ahol többek közt népdalok kezdő sorait idéző természeti képeket láthatnak. Ezután lépnek be a Zengő Dómba, amelyben egy karakteres magyar pentaton népdalt tanulhatnak meg.

A háromszintes pavilonban a fogadó- és kiállítótér mellett látogatói ajándékbolt, étterem és borbár, valamint egy üzleti tárgyalásoknak helyet adó közösségi tér is helyet kapott. A magyar megjelenés központi részét a kívülről boglya formát idéző Dóm adja, amely a színházi térnek ad otthont.

A magyar pavilon fő attrakciójának létrehozásakor a cél egy olyan immerzív élmény megteremtése volt, amelyben a közönség a magyar táj ihlette világon keresztül érkezik meg egy végtelen, univerzális térbe, amelynek középpontjában a magyar népdal ál – mondta el Vági Bence rendező, koreográfus, a művészeti koncepció felelőse.

Hozzáfűzte: a kiállítás hat hónapja alatt 21 népdalénekes 15 perces váltásokban adja elő, tanítja meg a népdalt a közönségnek.

A gasztronómiai kínálat is a koncepciót követi, a pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagait, a paraszti kultúrát és a nemzeti hagyományokat veszik alapul, így a látogatók kóstolhatnak majd egyebek mellett gulyáslevest, hortobágyi palacsintát, paprikás krumplit, túrógombócót vagy somlói galuskát is.

Az étterem mellett egy borbár is helyett kapott, ahol a magyar tájegységek legjobb borai lesznek elérhetők, de meg lehet majd kóstolni a hungarikumnak számító fröccsöt, vagy többféle házi szörpöt is – mondta el Csapody Balázs, a gasztronómiai koncepció felelőse.

A magyar szekció „házigazdáját„, kabalafiguráját, Miskát a népi kultúra jellegzetes dísztárgya, egy miskakancsó ihlette. Miska házigazdaként a magyar vendégszeretetet, és a közösség fontosságát szimbolizálja, de megjelenésében egy kortárs japán stílust is felelevenít.