Már a tömeges fázisban vagyunk, avagy laposodik a görbe
Munkapszichológiában és karriertanácsadásban jártas szakértőnk, dr. Csík Klára a karantén ideje alatt felgyűlt gondolatait osztotta meg napló formájában lapunkkal.
A harmadik hetet kezdtük itthon, és már szinte egybefolynak a napok. Őrizzük a hétköznapok és hétvége egyensúlyát. A rend, a rendszer a mindennapi élet alapja, tehát most is így próbálunk nap mint nap tenni.
Igen, itthon vagyunk, de tesszük a dolgunkat, haladunk, megyünk előre. Reggeli után dolgozunk, ki-ki a maga kijelölt helyén, verjük a billentyűket. Utána ebédtervezés, bár már ez este elkezdődik, amikor eldöntjük, mit vegyek ki másnapra a mélyhűtőből. Ebéd előtt és után kapcsolattartási óra: telefonok, e-mailek, küldözgetés jobbra meg balra. A jó szó ereje felértékelődik.
Az írott kommunikáció sok formáját űzöm, de a kimondott szó, a beszélgetés legalább annyira fontos, hogy halljam az ismerős, haver, családtag hangját. Még a fiatal generáció tagjai is, akiknek az online vénásan bekötött, jólesően veszi, ha hallja a nevetést, a jókedv ragadós. Egyik nap írta valaki: küldj valami pozitívat, hogy helyre álljon a lelki egyensúlyom. Megtettem és már jött is a smile – köszönöm.
Törődni egymással: számomra ez életforma, eddig is ezt tettem, most még jobban érzem jelentőségét. Örömet okoz számomra, ha valakinek szerezhetek pár örömteli percet.
Egyre többen és többször foglalkozunk a kérdéssel, mi lesz utána, és kezdődnek a mondatok: „Ha majd vége lesz”, „Ha majd kimehetünk”, akkor, amikor akarunk, és oda, ahova elterveztük. Ez már az újratervezés szakasza, amikor gondolatainkat már a jövő foglalkoztatja.
Biztosan változtunk az eltelt időszakban, és a következő hónapok rendjét befolyásolják az erősödő jellemvonások. Önuralom, türelem, vagy éppen türelmetlenség a másik iránt, a gondoskodás jó érzése, az érzelemgazdagság és még sok más változás környezetünkben és saját magunkban.
Jöhet a mérlegkészítés, mit tanulunk az egészből, hogyan álljunk vissza a megváltozott rendszerbe, és végezzük dolgunkat, ki-ki a maga területén. A változás lényege, hogy a helyzet és mi sem maradunk és leszünk ugyanolyanok, mint azt megelőzően voltunk.
Eleve a közelmúlt, az alig egy hónappal történtek – az állandóság és kiszámíthatóság luxusa már távolinak tűnik, annyi minden történt azóta. Milyen egyszerű is volt a helyzet egy hónappal ezelőtt, amikor terveztük a következő programokat, foglaltuk a repülőjegyet és már a nyári szabadságot is elkezdtük tervezni.
Ez már a múlt, nem érdemes rágódni rajta. A „mi lett volna, ha…” feleslegesen feltett kérdés, amelyekre még ha tudjuk is a választ, de nagyon bosszantó, hogy akkor nem tudtuk, és nem annak megfelelően tettünk.
Újratervezés:
- Ki és milyen vagyok? Az erre adott válasz jelenti a valódi változást, mit tett velem a vírus és az abból adódó helyzet anélkül, hogy (szerencsés esetben) a betegséget megkaptam volna,
- Melyek a valóban fontos dolgok – érdemes listát készíteni ezekről és priorizálni, rangsort felállítani, hogy később is tudjuk,…
- …mit akarunk és csinálunk másképpen, ami az okozati tényező a vírus helyzet tanulságait illetően.
- Újra felmerül a munka és családi, privát élet egyensúlyának fontossága, mivel a hosszabb otthonlét alatt jobban alámerültünk a családi életbe, és remélhetőleg rájöttünk, hogy ez a legfontosabb mindannyiunk életében,
- A kapcsolati háló átértékelése: érdek és személyes, haveri, baráti kapcsolatok. Akikkel nem tartottuk a kapcsolatot ebben az időszakban, nem részesei a jelenünknek, hogyan lesznek részesei a jövőnknek?
- Melyek a fontos kapcsolatok számunkra? A mobiltelefon névjegyzéklistáját frissíthetjük azonnal.
- Mit jelent az egzisztencia, az anyagi és erkölcsi, érzelmi biztonság, mit jelent a pénz léte vagy hiánya, milyen forrásokra, egyéb munkára, vállalkozásra van szükségünk, hogy jól érezzük magunkat?
- A magyar ember a tettre készségéről, a helyzethez történő gyors alkalmazkodásról, a kreativitásról ismert – megfeleltünk ezeknek?
Hogy mikor jön el ez az idő, amikor meg kell adnunk a válaszokat, most még nem ismert. Véleményem szerint 1 hónap múlva. Mindig optimista voltam, most is az vagyok. A karanténban eltöltött időszak embert próbáló. Meddig bírjuk, vagy kell bírnunk? Az élet megadja a választ, de addig is fel kell készülnünk, hogy a rajt jól sikerüljön.
Mit lehet tenni, gondolkodni, tervezni, majd ezt követően lépni és tenni az új célok megvalósításáért.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Paradigmaváltás küszöbén az élelmezésben – A Lánchíd Klub szeptemberi ülésének vendége volt: Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő
Hátrányból indulunk! Egy globális paradigmaváltás küszöbén állunk! 2030-ig a G20…
Tovább olvasom >BMI: Mélyülő zsugorodás októberben
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított októberi értéke: 47,6.…
Tovább olvasom >GKI: Versenyképességi reformok szükségessége az EU-ban és Magyarország szerepe a változásokban
Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés…
Tovább olvasom >