Már a magyarok is tömegesen használják az AI-platformokat keresésre

A „Kereső kutatás 2025” eredményei szerint a mesterséges intelligenciával támogatott keresések megjelenésével az információhoz jutás természete alapjaiban alakult át: a „guglizás” többé már nem az egyeduralkodó keresési forma, a keresés fogalma alatt pedig lassan inkább beszélgetést értünk majd.

Egyre többen használják az AI-t

Az AI-platformok használata mainstream szokássá vált. Míg 2023-ban az AI-eszközöket elsősorban az early adopterek próbálgatták, ma a leginkább használt AI-alkalmazást, a ChatGPT-t szinte minden második magyar internetező kipróbálta már. Az elmúlt évben nőtt a kipróbálók aránya minden demográfiai csoportban – a digitálisan inkább lemaradónak bélyegzett csoportok, a 60 év felettiek, az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a falvakban élők körében is –, a társadalmi rétegek közötti különbségek így egyre inkább elmosódnak.

Az AI-használat terjedése azonban nem tetőzött még: a ChatGPT-t vagy valamelyik versenytársát jelenleg nem használók 39%-a a jövőben tervezi kipróbálni az AI-os keresést.

Mire használják az emberek az AI-t?

Az AI-platformokat leginkább keresésre használják az átlagfelhasználók: a Mediator és az NRC kutatása szerint a magyarok az esetek 98%-ában információkeresésre is használják a ChatGPT-t. Az is látszódik, hogy leginkább komplexebb információk keresése (többféle forrásból származó információt összegző keresések vagy magyarázatot, értelmezést igénylő keresések) esetén fordulnak az AI-hoz.

Tehát a „guglizás” többé már nem az egyeduralkodó keresési forma. Tíz keresésből mindössze négy-öt történik a Google hagyományos felületén, az AI-alapú platformok és a social keresők átvették a terep jelentős részét. Sőt, ha azoknak a keresési szokásait vizsgáljuk, akik használnak AI-t is, akkor a Google használatának, valamint a social media- és a YouTube keresések aránya is kisebb. Ez azt jelenti, hogy a ChatGPT és a versenytársai ma már nem csupán a Google-től, hanem egyre inkább a videós és social platformok keresőitől csábítják el a felhasználókat.

Miért használják az AI-t?

A felmérésben részt vevő AI-használók szerint az AI pontosabb, alaposabb, naprakészebb, személyre szabottabb, gyorsabb választ ad, mint más keresőplatformok. Különösen feltűnő, hogy ezen dimenziók szerint a social- és videós platformok keresőfunkciói megítélésük szerint sokkal rosszabbul teljesítenek az AI-nál.

A Google hagyományos találati listája azonban megbízhatóság, hitelesség, ellenőrizhetőség szempontjából megelőzi az egyéb keresőplatformokat. Bár felmerül a bizonytalanság a ChatGTP és versenytársainak válaszai kapcsán, úgy tűnik, hogy összességében ez kevésbé jelent problémát, a testreszabottság és a kényelem szempontjai felülírják a hitelesség kérdését.

„Azt tapasztaltuk, hogy a keresési találatok formája, a beszélgetős jelleg miatt a bizalom az AI-keresések iránt szinte reflexszerűen kiépült. És annak ellenére is elfogadják a felhasználók az AI /válaszait, ha nem is feltétlenül tudják ellenőrizni a válaszok helyességét” – mondja Molnár Zoltán, az NRC ügyfélkapcsolati igazgatója. „Az AI kontextusérzékeny, képes figyelembe venni a felhasználó korábbi kérdéseit, stílusát és preferenciát, így a keresési élmény fokozatosan beszélgetéssé válik, egy közös értelmezéssé”

– vetíti előre a keresés fogalmának átalakulását a szakember.

Mit jelent ez a márkák számára?

A „Kereső kutatás 2025” adataiból egyértelműen látszik, hogy az információszerzés, az online keresés metódusa átalakult.

„A keresés átalakulása a figyelemgazdaság szerkezetét, a tartalomfogyasztási szokásokat, egy márka felfedezésének folyamatát, továbbá végső soron a márkakommunikációt és annak hatékonyságát is átalakítja”

– vonja le a következtetést Négyesi Tamás, a Mediator ügyvezetője.

„Magyarország legnagyobb független kommunikációs ügynökségeként fontosnak tartjuk, hogy ebben az új kommunikációs érában segítsünk a márkáknak, vállalatoknak megérteni a változás folyamatát, valamint támogassuk őket abban, hogy üzeneteik hatékonyan eljussanak a felhasználókhoz. Ezért jött létre ez a kutatás is.”