Mangalicára és magyar nagyfehérre koncentrál a kormány

Szerdán kerül a kormány elé a Vidékfejlesztési Minisztériumnak sertéságazat fejlesztését célzó stratégiáról készített előterjesztése, amelynek részeként a külföldi piacok felmérését és hazai kutatási programok indítását is javasolja a tárca – közölte a vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerdán Keszthelyen.

V. Németh Zsolt, a PANNON Egyetem Georgikon Karának tangazdaságában felújított fiaztató és utónevelő egység átadása alkalmából beszélt arról, hogy a sertéságazati stratégia keretében felmérik az uniós pályázati rendszerekben még rendelkezésre álló vagy majdan elérhető támogatásokat, a külföldi piacok lehetőségeit, de takarmányozási kutatási programot is indítanának, amely elsősorban a magyar fajtákra koncentrálna, tehát a mangalicára vagy a keszthelyi egyetemi telepen tenyésztett magyar nagyfehér fajta törzstenyészetére.

Válságban van a magyar sertéstenyésztés: a magas takarmányárak mellett a felvásárlási árak olyan alacsonyak, hogy esetenként az önköltséget sem fedezik – állapították meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Sertéstenyésztők Országos választmányának tagjai keddi ülésükön.

Mint arról beszámoltunk, lélektani mélypontra, 3 millió alá csökkent a hazai sertéslétszám. A KSH állatállományt felmérő jelentéséből kiderül: a pillanatnyi sertéslétszám június elsején már csak 2 millió 913 ezer darab volt, míg egy évvel ezelőtt még 3 millió 142 ezer. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3 és 5,3 millió között változott; 2008 decembere óta 3,5 millió alatti.

Összehasonlításként: a magyar mezőgazdaság mindenkori csúcsévében, 1984-ben még több mint 13 millió volt ez a szám, és a rendszerváltáskor is 10 milliós volt a hazai sertésállomány. A régióban az egyik nagy versenytársnak számító Románia számára egyre kevésbé ellenfél Magyarország: keleti szomszédunknál közel a duplája a sertésállomány a hazainak, és a feldolgozás is jóval nagyobb méretekben, korszerűbben zajlik. (MTI Eco – Világgazdaság Online)