A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse, a málna ma már nemcsak a piacokon, hanem a mezőgazdasági kutatások fókuszában is kiemelt figyelmet kap. Míg a vásárlók júliusban örömmel válogatnak a friss, illatos gyümölcsök között, kevesen tudják, hogy a hazai málnatermesztés az elmúlt években jelentős visszaesést szenvedett el. A csökkenő termőterület és a kieső hozamok mögött leginkább a klímaváltozás áll, de az öntözési nehézségek és a technológiai elmaradás is súlyosbítja a helyzetet. A Soproni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói most egy új megközelítéssel keresnek megoldást: a fás növényzettel kombinált agrárerdészeti rendszerek alkalmazásával – írja az Agrárszektor.
Árnyékban a jövő
A fertődi kísérleti ültetvényekben zajló kutatások célja, hogy felmérjék, miként képesek a fák javítani a mikroklímát, és hogyan hat ez a bogyós gyümölcsök – köztük a málna – fejlődésére. Az első eredmények biztatók: a vegyes kultúrában termesztett málnák vitalitása javult, terméshozamuk nőtt, és a szélsőséges időjárási hatások is kevésbé károsították őket. A módszer iránt nemcsak hazai, de nemzetközi érdeklődés is mutatkozik – különösen a ClimaPannonia projekt keretében, amely a Pannon-medence agráriumának klímaadaptációját vizsgálja.
Málna a hőség árnyékában
„Fő málnafajtáink érési ideje egyre gyakrabban esik egybe a 35-40 °C-os kánikulával, ami a bogyók napégéséhez, a levelek perzselődéséhez, sőt terméskieséshez vezet” – mondta Dr. Varga Jenő, a MATE kutatója. A kutatók szerint az ilyen extrém körülményekhez már nem elegendő csak a fajtanemesítés: új, komplex technológiai válaszokra van szükség. Az agrárerdészet, ahol fák árnyéka védi a növényeket, érdemi mikroklíma-szabályozást nyújt, és az öntözéssel kombinálva biztosíthatja a málna sikeres termesztését.
Mérések, tapasztalatok, nemzetközi figyelem
A Soproni Egyetem docense, Vityi Andrea elmondta: a következő négy évben a két egyetem kutatói szorosan együttműködve vizsgálják, milyen hosszú távú hatásai vannak a fás-bogyós vegyes rendszereknek a terméshozamra, a vízháztartásra és a talajállapotra. Emellett figyelemmel kísérik a rendszer szénlábnyomát és biodiverzitását is, mivel ezek kulcsfontosságú mutatók a jövő fenntartható mezőgazdaságának kialakításához.
A kutatás regionális dimenzióval is bővül: a Novi Sad-i Egyetemmel való együttműködés révén a modell adaptálhatóságát más éghajlati és termelési környezetben is értékelik.
Fák és gyümölcsök szimbiózisa
A Soproni Egyetem kutatói hangsúlyozzák: az árnyékolás mellett a fák jelenléte mérsékli a hőmérsékleti kilengéseket, növeli a páratartalmat, csökkenti a túlmelegedő talajhőmérsékletet, és gátolja a víz elpárolgását. Mindez jelentősen javítja a termés mennyiségét és minőségét. A fertődi agrárerdészeti ültetvény korábbi hidrológiai vizsgálatai szintén alátámasztják az öntözés optimalizálásának lehetőségeit a fák jelenlétében.
A málnatermesztés jövője tehát nemcsak a fogyasztói igényeken múlik, hanem azon is, milyen gyorsan és hatékonyan tud alkalmazkodni a mezőgazdaság a klímaváltozás kihívásaihoz. A fás növényzettel kombinált bogyóskultúrák új irányt jelölnek ki ebben az átalakulásban – egy fenntarthatóbb, ellenállóbb élelmiszertermelés felé.
