Májusban zuhant a GKI-Erste konjunktúraindex

2008 ősze, a világgazdasági válság magyarországi megjelenése óta nem zuhant egyetlen hónap alatt akkorát a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, mint most májusban. Ezzel az index háromhavi javulás, illetve stagnálás után nagyjából az év eleji, nagyon alacsony szintre esett. Ilyen negatív vélemények ez előtt utoljára 2009 végén jellemezték a magyar gazdaságot. A GKI (www.gki.hu) által az EU támogatásával végzett felmérés szerint májusban az üzleti szektor és a fogyasztók várakozásait egyaránt a mély pesszimizmus jellemezte.

Májusban az üzleti szférán belül az ipari cégek várakozása drámaian, a kereskedelmieké jelentősen, az építőipariaké kissé romlott, csak a szolgáltató vállalatoké nem változott. Az ipari bizalmi index kéthavi stagnálás után esett nagyot. Egyaránt romlott az elmúlt és következő időszak termelésének és a rendelésállománynak – ezen belül az exportrendeléseknek – a megítélése. Az építőiparban kedvezőtlenebb lett az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is. A kereskedelmi bizalmi index az áprilisi kismértékű csökkenést követően májusban jelentősen esett. Főleg az eladási pozíció megítélése romlott, a rendelések várható alakulásáról és a készletszintről alkotott vélemény kevésbé. Májusban csak a szolgáltató cégek bizalmi indexe nem lett rosszabb. (Egyébként a messze legpesszimistább ágazat, az építőipar után ez a második, legkedvezőtlenebb kilátásokat érzékelő ágazat.) A szolgáltató cégek az üzletmenet valamivel kedvezőbbé válása mellett várható forgalmukat kissé rosszabbnak érezték.

A foglalkoztatási hajlandóság a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlott, s erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az árváltoztatási törekvések is dekonjunktúrára utalnak. Az iparban és a kereskedelemben visszafogottabbak lett az áremelési szándék, az építőiparban pedig ugyan gyengült a deflációs félelem, de az árcsökkenést előre vetítők továbbra is többségben vannak az áremelésre készülőkkel szemben. Májusban már a szolgáltató cégek körében is az árcsökkenést tervezők voltak némi többségben. A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé erősödött. A magyar gazdaság helyzetének megítélése minden ágazatban és a fogyasztók körében is érezhetően kedvezőtlenebb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index májusban háromhavi emelkedést követően nagyon jelentősen, nagyjából a 2012. januári szintre esett vissza. Ez körülbelül a 2009. szeptemberi értéknek felel meg. A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük következő egy évét sokkal pesszimistábban látták, mint áprilisban. A lakosság jelenlegi pénzügyi helyzetének és a következő egy évben várható megtakarítási képességének megítélése pedig magyar fogyasztói bizalmi index mérésének kezdete, 1993 óta nem tapasztalt alacsony szintre került.
Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

2011 januárjában – az EU új ajánlásának megfelelően – a GKI a korábbi adatokat a „TEÁOR 08”-nak megfelelően újraszámította.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.

A GKI-Erste konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.