A többség megnézi, magyar-e az élelmiszer

Minden nemzet patriotista a vásárlásban, azaz valamilyen szinten előnyben részesíti a hazai árut, de ennek mértéke országonként más és más. Általában megfigyelhető, hogy minél érdekesebb egy nemzet étkezési kultúrája, annál etnocentrikusabb a hazai élelmiszerekhez való viszonya – állítja Totth Gedeon, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Kereskedelem és Marketing Intézetének igazgatója.

Totth Gedeon
igazgató
BGE Kereskedelem és Marketing Intézet

De mi a helyzet nálunk? Túlnyomó többségünk előnyben részesíti a magyar élelmiszereket a külföldiekkel szemben – derült ki az intézet által végzett 550 fős kutatásból. Csupán 8 százalékuk nem teszi ezt soha, 16 százalékuk viszont mindig, 41,6 százalékuk pedig gyakran részesíti előnyben a hazait az importtal szemben. A kutatásból kiderült az is, hogy a megkérdezettek nagy része megnézi a vásárolt termékek származási helyét, de ez az érdeklődés eltérő intenzitású. 37 százalékuk mindig vagy az esetek többségében megnézi ezt, 17,1 százalékuk csak az első vásárlásnál, míg 33 százalékuk csak bizonyos esetekben figyeli.

Totth Gedeon szerint a kutatások egyértelműen mutatják a magyar fogyasztó etnocentrikusságát, de ez többségüknél a pénztárig tart, ami azt jelenti, hogy azonos vagy alacsonyabb ár esetén választja a magyar eredetű terméket. Negyedük hajlandó többet fizetni a hazai eredetű áruért.

A BGE kutatása megállapította, hogy az élelmiszerek származási helyét megnéző megkérdezettek 94 százaléka ismeri a Magyar Termék védjegyet, 88,3 százalékuk pedig már vásárolt is ilyen jelölésű árut. A hazait előnyben részesítő és az eredetet figyelő válaszadók közül leginkább a Magyar Termék védjegyeket keresi az, aki minőségi magyar élelmiszert akar.

A kutatás eredményei szerint a védjegy üzenete eljut a fogyasztókhoz, hiszen a származási helyet megnéző megkérdezettek 71,3 százaléka a Magyar Termék védjegyes árut megbízhatóbb eredetűnek tartja a többi terméknél. //