Magyarországon még csökkenő, de az EU-ban már növekvő az ipari termelés

Az ipari termelés változása néhány EU-s országban (2025. júliusában 2024. júliusához képest (%)

Forrás: Eurostat

2025 első 8 hónapjában az ipari termelés volumene 7,3%-kal (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 2,3%-kal) elmaradt az előző év azonos időszakától. Az összes értékesítés 64%-át adó külpiaci eladások volumene 1,3%-kal, a 36%-ot képviselő hazai értékesítésé 5,3%-kal mérséklődött ugyanezen időszakban. A legnagyobb visszaesés a kokszgyártás és kőolajfeldolgozásban (-20%), a vegyiparban (-14,4%), a textiliparban (–11,2%) volt, de csökkent a termelés a bányászatban (-8,5%) és a villamosgépgyártás alágban (-8,3%) is, ahová az akkumulátorgyártás is tartozik. A 15 megfigyelt alágazat közül 9-ben csökkent a kibocsátás, míg 5-ben növekedést mért a KSH. A feldolgozóiparon belül nagy súlyú járműgyártás termelése gyakorlatilag stagnált júliusban. A magyarországi autógyárakból műszakszám csökkenésekről, leépítésekről jönnek hírek, továbbá az épülő nagy gyárak termelésbe lépésének várt dinamizáló hatás idén még gyenge lesz.

12 feldolgozóipari alágban csökkent a termelés az első 7 hónapban. Az elektronikai ipar 8,2%-os növekedése sokat javított az összesített teljesítményen, de emellett nőtt még a termelés a fa-papír- és nyomdaiparban (3,1%) és a villamosenergia iparban is (1,9%).

A termeléscsökkenés legfőbb oka az elégtelen kereslet a GKI üzleti felmérései szerint. Ezt a KSH adatai is alátámasztják: mind a belföldi, mind az exportértékesítés csökkent 2025 első hét hónapjában rendre 3,7%-kal, illetve 1,5%-kal, és a rövidtávú kilátások még mindig nem kedvezőek: 2025 júliusában a KSH által vizsgált ágazatok rendelésállományai 7%-kal elmaradtak az előző évitől. Az ipari növekedésnek input oldalról is vannak akadályai. Míg régebben a növekedés legfőbb gátjának a munkaerőhiányt tartották a GKI üzleti felméréseiben a válaszadók, ez a szempont az elmúlt időszakban egyre hátrébb szorult, ahol felmerül, ott sem mennyiségi, hanem minőségi munkaerőhiányról van szó. Az iparban foglalkoztatottak száma 2024-ben 1,5%-kal, 2025 első három negyedévében további 3%-kal csökkent.

Hasonló a helyzet a műszaki kapacitásokkal is. A feldolgozóipari beruházások 2025 első félévében 17,4%-kal zuhantak, igaz, jelentős nagyberuházások (BMW, BYD, CATL gyárak építése stb.) vannak folyamatban, amelyek aktiválásukkor lökést adhatnak az ágazatnak. Júniusban a CATL második ütemének előkészítését határozatlan időre felfüggesztették, de a jelenlegi gazdasági környezet miatt más – elsősorban autóiparhoz kötődő – beruházások halasztására is sor kerülhet. A GKI üzleti felmérése szerint a működő vállalatok nagy részénél a jelentősebb „fenntartási jellegű” beruházások végrehajtására sem került sor, nemhogy új piacokra lépést, termelésbővítést, vagy új termékek bevezetését szolgáló fejlesztésekre. A válaszadók közül a legtöbben csupán az elhasználódott berendezések cseréjét jelölték meg beruházási célként. A magyar ipar számára így kihívást jelenthet egy később meginduló konjunktúra kihasználása, azaz dinamikus bővülésre egy ideig nem lehet számítani. Némi tartalékot jelenthet, hogy az átlagos kapacitáskihasználás 2022 nyarán volt utoljára a küszöbértéknek tekintett 80% közelében, azóta mindig alatta maradt. Kérdés, hogy ezek a tartósan kihasználatlan kapacitások mire mozgósíthatók és mennyi idő alatt.

A feldolgozóipari termelés (előző év azonos hónapja = 100) és az ipari bizalmi index

Forrás: KSH, GKI felmérések

Legfontosabb piacainkon már az élénkülés jelei látszanak, és az USA-EU közötti vámmegállapodás után a konjunktúra kilátások is javulnak. A kilábalás megkezdődött, de üteme nagyon lassú. Nagyon úgy látszik, hogy az EU gazdaságának növekedése nélkül a magyar ipar nem tud növekedési pályára állni, hiszen az értékesítés kétharmada külpiacokon talál gazdára, míg a belföldi kereslet még mesterséges serkentéssel sem tud annyira felfutni, hogy pótolja az előbbi gyengélkedését. Így arra lehet számítani, hogy az év vége felé a termelésbe belépő új gyárak visznek egy kis dinamikát a magyar iparba és így az első félévi csökkenés mértéke enyhülhet. A bruttó termelési adatok és a konjunktúra jelzések alapján azonban nem várható, hogy az ipar növekedni tudna az év egészében, de az év vége felé megállhat a csökkenés és 2026-ban tartós növekedés is elindulhat a javuló külpiaci kilátások miatt.