Magyarországon drágultak legjobban a szállodák és éttermek az EU-ban – olvad a Balaton árelőnye

A KSH adatai szerint 2012-ben a magyar turisták naponta több mint kétszer annyit költöttek Horvátországban, mint a Balatonnál, ám 2024-re ez a különbség 22 százalékra zsugorodott. A mediterrán országokkal szemben is látványos a felzárkózás: a korábbi három-négyszeres költségkülönbség mára alig kétszeres.

A szállodai árak Magyarországon 2015 és 2024 között 80 százalékkal nőttek, míg Horvátországban, Görögországban és Olaszországban 40 százalékkal. Az éttermi szolgáltatások terén még nagyobb a különbség: idehaza több mint kétszeresükre emelkedtek az árak, szemben a horvát 70, illetve a mediterrán 25 százalék körüli drágulással. Az olcsóbb kategóriájú szállásoknál (kempingek, hostelek) 96 százalékos volt az áremelkedés, amit az EU-ban csak Litvánia múlt felül.

A 2010-es évek elején a magyar szállodák rendkívül nyomott árakkal működtek, részben a 2008-as válság és a svájci frankhitelek miatt. Likviditási gondjaik enyhítésére sok szálláshely extrém olcsó ajánlatokat tett, ami hosszú évekre lenyomta az árakat. A mostani drágulás részben ennek a korrekciója, részben pedig a turisztikai infláció nemzetközi trendjeinek következménye.

Érdekes módon a jelentős áremelkedés ellenére a Balaton forgalma nem esett vissza számottevően: a járvány után kifejezetten erős szezonokat produkált. Ezzel szemben más hazai desztinációk, különösen Budapest és a Közép-Dunavidék, komoly forgalomcsökkenést éltek meg – 2012 óta a belföldi turisták fele eltűnt ezekről a térségekről.

Összességében a belföldi nyaralás sokkal jobban megdrágult, mint egy külföldi út. Emiatt egyre többen választják a tengerpartot, különösen, hogy az árkülönbség sok esetben már alig érezhető. A folyamat azonban nem egyformán érinti a hazai régiókat: a balatoni vendéglátás a jelentős drágulás ellenére is kevésbé szenvedte meg a visszaesést, mint más térségek.