Magyarországon a többség nyitottan áll a mesterséges intelligenciához egy kutatás szerint
A többség nyitottan áll a mesterséges intelligenciához (MI) Magyarországon, ugyanakkor még kevesen használják azt; bár 79 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy tudják, mi a mesterséges intelligencia, annak gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy 10-es skálán – derült ki a Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting reprezentatív kutatásából.

Ezen túl a válaszadók harmada használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket
Az MTI-nek küldött közleményük szerint a több mint kétezer résztvevős kutatás szerint a mindennapokban a válaszadók 26 százaléka használ MI-alapú alkalmazásokat, leggyakrabban fordításra (53 százalék), általános keresésekhez (45 százalék) és személyes kérdések megválaszolására (35 százalék).
Kiemelkednek a diákok, 78 százalékuk használja az MI-t iskolai feladatokhoz.
A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69 százaléka ismer, és 51 százaléka aktívan használ.
Ezen túl a válaszadók harmada használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26 százalékuk olyan virtuális okos asszisztenseket, mint a Siri vagy a Google Assistant.
A kutatás szerint jelentősek a generációs különbségek is az MI használatában: a fiatalabbak, különösen a Z generáció, aktívan használja a MI-t, míg az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.
A Z generáció (1997-2012) 91 százaléka ismeri a MI fogalmát, 46 százaléka napi szinten használja. A MI alapú megoldások, például a ChatGPT iskolai feladatok megoldásában is gyakran használt eszköz.
A kutatás rávilágít arra, hogy a fehérgalléros munkavállalók egyre inkább kísérleteznek a MI alkalmazásával, bár a technológia széles körű és megbízható használata még nem elterjedt.
A válaszadók 27 százaléka már használt mesterséges intelligenciát a munkahelyi feladatok megoldására, 18 százalékuk pedig adatelemzéshez is bevonta a MI-t.
Mindazonáltal az irodai dolgozók 40 százaléka továbbra sem használja a MI-t, vagy nem biztos annak hatékonyságában.
Az MI-érettség mérésére bevezették az „AI Readiness Index„-et, ami egy 10 fokú skálán vizsgálja a válaszadók MI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, a munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását.
Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Indexe 3,9 pont lett, a magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatása érte el a legmagasabb pontot (5,2), míg a kihasználás a legalacsonyabbat (2,8).
Kapcsolódó cikkeink
Nemzetközi árajánlati rendszer – átláthatóbb rendezvényszervezési piac
Nemzetközi árajánlati rendszer bevezetését javasolja a MaReSz a rendezvénypiac számára.…
Tovább olvasom >Az EU 140 millió eurót fektet generatív mesterséges intelligencia bevezetésére az agrár-élelmiszeriparban is
Az Európai Bizottság négy új pályázati felhívást tett közzé a…
Tovább olvasom >A mesterséges intelligencia városi felhasználásáról szóló mintaprojekt indul
Miskolcon valósul meg az első olyan magyarországi mintaprojekt, amely városi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >