Magyarországé az unió egyik legmagasabb inflációja májusban
Hiába vezette be a kormány az élelmiszerekre vonatkozó árrésstopot március közepén, májusban ismét gyorsult az infláció, és a Privátbankár legfrissebb Európai Inflációs Körképe szerint továbbra is az uniós rangsor végén kullog Magyarország. Az éves inflációs ráta májusban 4,4 százalék lett, ami 0,2 százalékponttal magasabb az áprilisi értéknél.
A statisztikai adatok keserű szembesülést jelentenek azok után, hogy a kormányzati kommunikáció még nemrég is biztató trendfordulóról beszélt. A 2025 elején még uniós rekordnak számító magyar infláció áprilisban már két ország – Észtország és Románia – mögé szorult vissza. Ez a kedvező fordulat májusban megtorpant, az infláció újbóli gyorsulásával Magyarország továbbra is a 25. helyen áll a 27 uniós tagország közül.
A hatósági beavatkozás – mint az árrésstop – rövid távon sem hozta meg a kívánt eredményt. Szakértők és független elemzők egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy az ilyen intézkedések hosszabb távon inkább torzítják a piacot, és nem nyújtanak valódi megoldást az áremelkedésre. Emlékeztetnek arra is, hogy a 2021-es árstop bevezetése a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint éppenséggel 4 százalékponttal növelte az inflációt.
Európai kitekintés: több országban is gyorsult az infláció
A magyarországi inflációs gyorsulás ugyanakkor nem elszigetelt jelenség. A májusi adatok alapján 40 vizsgált európai országból 17-nél nőtt a fogyasztóiár-index. A legnagyobb növekedést Ukrajna (0,8 százalékpont) és Észak-Macedónia (0,7 százalékpont) produkálta. Magyarország viszont a 25. helyről nem tudott előrelépni, továbbra is az uniós mezőny hátsó traktusában van.
A legkedvezőbb helyzet Ciprusé lett, ahol az infláció éves szinten már negatívvá vált – megelőzve ezzel a gazdasági unióban lévő Svájcot és Liechtensteint. A legrosszabb helyzet továbbra is Törökországban van, ahol bár az infláció 60 százalék alá csökkent, még így is elérte a 35 százalékot.
Jegybanki kamatcsökkentések és a reálkamatok versenye
Jó hír, hogy májusban egyetlen jegybank sem emelt alapkamatot, ami azt jelzi, hogy az árstabilitást illetően általános javulásra számítanak a hatóságok. Sőt, 26 országban csökkent a jegybanki alapkamat, az Európai Központi Bank döntésének nyomán például 20 EU-tagállamban. Magyarországon ugyanakkor maradt a 6,5 százalékos szint, így továbbra is a hatodik legmagasabb kamatszinttel rendelkező ország vagyunk, holtversenyben Romániával és Moldovával.
A visszatekintő reálkamat (a jegybanki alapkamat és a múltbeli infláció különbsége) alapján Magyarország továbbra is a hatodik helyen áll. Ez jelenleg 2,1 százalékpont, ám a megtakarítók számára a jövőbeni inflációval számoló, előretekintő reálkamat számít igazán, amely a befektetések értékállóságát jelzi.
Az infláció újbóli megugrása és a korábbi kedvező trendek megtorpanása azt mutatja, hogy a magyar gazdaság továbbra is sérülékeny az árstabilitást fenyegető tényezőkkel szemben. A kormányzati árstopok hatásossága megkérdőjelezhető, és a piaci szereplők is óvatosak az intézkedések hosszú távú következményeit illetően. Az inflációs nyomás ugyan globális jelenség, de Magyarország pozíciója a mezőny végén arra utal, hogy a jelenlegi eszközök nem hozzák meg a kívánt eredményt.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
„A polc nemcsak hely, hanem stratégia” – a P&G újragondolja a vásárlói élményt Magyarországon
Interjú Joanna Bohdanowicz-cal, a Procter & Gamble Közép-európai szenior igazgatójával…
Tovább olvasom >Brüsszel eljárást indított Magyarország ellen az árréskorlátozások miatt
Két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen az Európai Bizottság,…
Tovább olvasom >Májusban lassult az éves infláció az euróövezetben és az EU-ban
Az euróövezetben és az Európai Unióban is lassult az éves…
Tovább olvasom >