Magyarország uniós forrásainak jelentős része a közös agrárpolitikának köszönhető
A 2020-ig Magyarországra érkező európai uniós források több mint 36 százaléka az unió közös agrárpolitikájának (kap) köszönhető – mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) ülésén Budapesten.
A helyettes államtitkár kiemelte: a tárca a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergazdaság szempontjából kedvezően ítéli meg a közös agrárpolitikát.
Hozzátette: az Európai Unió (EU) által folytatott agrárpolitika tekinthető világszinten is az egyik leginkább környezettudatosnak és fenntarthatónak, ugyanis érdemben hat a vidéki szegénység ellen, valamint a fenntartható, megfizethető élelmiszer-előállítást is segíti.
Feldman Zsolt ugyanakkor közölte: „ha a magyar mezőgazdaságra dinamikusan fejlődő, egészséges élelmiszert előállító, fenntartható ágazatként akarunk tekinteni, akkor az ágazatnak egyebek mellett meg kell felelnie a technológiai forradalmaknak és hatékonnyá kell válnia”.
Szólt arról is, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság egy olyan terület, amely a fenntarthatóság mindhárom – gazdasági, társadalmi, környezeti – aspektusát lefedi, hiszen ahhoz, hogy az ágazat működőképes legyen, gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságra is szükség van. A közös agrárpolitikában ezt szolgálja a gazdálkodóknak nyújtott anyagi támogatás, a vidékfejlesztési programok, valamint azok a piaci intézkedések, beavatkozások, amelyek kezelik például a klimatikus természeti csapások okozta terméskiesést.
Érdiné Szekeres Rozália, az FM főosztályvezetője a biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiájáról elmondta: a stratégia követi az EU hasonló témájú programját és a 2015-2020-as időszakra terjed ki.
Hozzátette: a stratégiában olyan területeket emeltek ki, mint a természetvédelmi oltalom alatt álló területek (Natura 2000 területek) védelme, a táj diverzitás, zöld infrastruktúra, ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása, fenntartható erdő, vad és vízi erőforrások védelme, valamint az inváziós fajok elleni védelem. A főosztályvezető megjegyezte: Magyarország területének 9,1 százaléka tekinthető védett területnek, a Natura 2000 területek pedig 21,4 százalékát fedik le.
Ezen felül beszámolt még a génmegőrzéssel foglalkozó két intézményről is: a Haszonállat-génmegőrzési Központról, amely az őshonos házi állatokkal foglalkozik, illetve a Tápiószelén található Növényi Diverzitás Központról, amely a világ 13. legnagyobb növényi génmegőrzési központja és nagyon fontos stratégiai bázisa az országnak.
A kormány 2007-ben hozta létre a NFFT-t, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A tanács élén az Országgyűlés mindenkori elnöke, jelenleg Kövér László áll. A csütörtöki ülést az NFFT társelnöke Náray-Szabó Gábor, akadémikus vezette le. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Megjelentek az öntözésfejlesztési pályázati felhívások
Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképessége erősítésének egyik alapvető feltétele.…
Tovább olvasom >Jelentősen növekedett a műtrágyák iránti kereslet
2024 VII–IX. hónapjaiban az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában, 184 oldalon jelent meg. Alább, a levél alján…
Tovább olvasom >Csökkent az ipari termelés Magyarországon: a német függés mérséklését sürgeti az NGM
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, naptárhatástól megtisztított adatai szerint…
Tovább olvasom >NGM: Fogyasztóvédelmi Tanács ülés a fogyasztói jogok védelme és a hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer hatékonysága érdekében
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendezte meg az év…
Tovább olvasom >