Magyarország tovább bővíti mezőgazdasági kapcsolatait Afrikával
A kutatási és üzleti együttműködések, valamint a tudásátadás már működő formái szilárd támaszt biztosíthatnak a magyar-afrikai agrárkapcsolatok további fejlődéséhez – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára szerdán a fővárosban, a Budapest Afrika Fórumon.
A szaktárca tájékoztatása szerint az államtitkár az 55 tagú Afrikai Unió számos országából érkezett magas rangú vendégek előtt tartott beszédében hangsúlyozta: a keleti és déli nyitás politikája lehetővé teszi, hogy Magyarország felelevenítse korábbi gazdasági kapcsolatait. Többek között ennek eredménye az immár harmadik alkalommal megrendezett Budapest Afrika Fórum, amelynek ezúttal a mezőgazdaság a témája.
Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a jó minőségű, ízletes élelmiszerek előállításához, amihez hozzájárul az agrárium sok évszázados termelési tradíciója és a gazdák szakértelme. Számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből jelentős exportkapacitásokkal is rendelkezik az ország, valamint tudását és technológiáját is készen áll megosztani partnereivel – fejtette ki az államtitkár.
Farkas Sándor az agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett fórumon utalt arra, hogy a XX. század második felében rohamosan nőtt a magyar jelenlét az afrikai kontinensen, számos afrikai országban épültek magyar részvétellel feldolgozóüzemek, mintatelepek. Az ország több évszázados agrárkutatása és oktatása is nyitott volt az afrikai hallgatók befogadására – tette hozzá.
Felidézte, hogy a 2010-ben megválasztott kormány célul tűzte ki keleti és déli kapcsolatainak a felelevenítését. Magyarország az elmúlt években rengeteget dolgozott azon, hogy innovációit az afrikai kontinensen is minél szélesebb körben megismerjék. Az államtitkár szerint a kapcsolatok bővítésére a kutatás-fejlesztés, a beruházások, az ehhez kapcsolódó tudástranszfer terén még számos lehetőség kínálkozik.
Kitért arra is: bár Magyarország természeti és így mezőgazdasági viszonyai is gyökeresen eltérőek Tunéziáétól, Ugandáétól vagy a Dél-afrikai Köztársaságétól, vannak olyan globális kihívások, amelyekre leginkább együttesen lehet megtalálni a helyes választ. Ilyen például a klímaváltozás hatásainak mérséklése a mezőgazdasági haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítésével, az újonnan megjelent vagy terjedőben levő kártevők elleni fellépés, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása, vagy az öntözés kérdésének megoldása.
Farkas Sándor felhívta figyelmet arra, hogy Magyarországon számos kutatóintézet működik, közülük szerinte kiemelendő a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amelynek kutatói az elmúlt években számos afrikai országban létesítettek kapcsolatokat, kezdeményeztek közös projekteket és együttműködést a gabonakutatástól az akvakultúráig. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >