Magyarország tovább bővíti mezőgazdasági kapcsolatait Afrikával
A kutatási és üzleti együttműködések, valamint a tudásátadás már működő formái szilárd támaszt biztosíthatnak a magyar-afrikai agrárkapcsolatok további fejlődéséhez – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára szerdán a fővárosban, a Budapest Afrika Fórumon.
A szaktárca tájékoztatása szerint az államtitkár az 55 tagú Afrikai Unió számos országából érkezett magas rangú vendégek előtt tartott beszédében hangsúlyozta: a keleti és déli nyitás politikája lehetővé teszi, hogy Magyarország felelevenítse korábbi gazdasági kapcsolatait. Többek között ennek eredménye az immár harmadik alkalommal megrendezett Budapest Afrika Fórum, amelynek ezúttal a mezőgazdaság a témája.
Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a jó minőségű, ízletes élelmiszerek előállításához, amihez hozzájárul az agrárium sok évszázados termelési tradíciója és a gazdák szakértelme. Számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből jelentős exportkapacitásokkal is rendelkezik az ország, valamint tudását és technológiáját is készen áll megosztani partnereivel – fejtette ki az államtitkár.
Farkas Sándor az agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett fórumon utalt arra, hogy a XX. század második felében rohamosan nőtt a magyar jelenlét az afrikai kontinensen, számos afrikai országban épültek magyar részvétellel feldolgozóüzemek, mintatelepek. Az ország több évszázados agrárkutatása és oktatása is nyitott volt az afrikai hallgatók befogadására – tette hozzá.
Felidézte, hogy a 2010-ben megválasztott kormány célul tűzte ki keleti és déli kapcsolatainak a felelevenítését. Magyarország az elmúlt években rengeteget dolgozott azon, hogy innovációit az afrikai kontinensen is minél szélesebb körben megismerjék. Az államtitkár szerint a kapcsolatok bővítésére a kutatás-fejlesztés, a beruházások, az ehhez kapcsolódó tudástranszfer terén még számos lehetőség kínálkozik.
Kitért arra is: bár Magyarország természeti és így mezőgazdasági viszonyai is gyökeresen eltérőek Tunéziáétól, Ugandáétól vagy a Dél-afrikai Köztársaságétól, vannak olyan globális kihívások, amelyekre leginkább együttesen lehet megtalálni a helyes választ. Ilyen például a klímaváltozás hatásainak mérséklése a mezőgazdasági haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítésével, az újonnan megjelent vagy terjedőben levő kártevők elleni fellépés, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása, vagy az öntözés kérdésének megoldása.
Farkas Sándor felhívta figyelmet arra, hogy Magyarországon számos kutatóintézet működik, közülük szerinte kiemelendő a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amelynek kutatói az elmúlt években számos afrikai országban létesítettek kapcsolatokat, kezdeményeztek közös projekteket és együttműködést a gabonakutatástól az akvakultúráig. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Köszönettel tartozunk a gazdáknak az életet adó búzáért és a belőle készülő kenyérért
A gazdák szorgalmának, kitartásának és elhivatott munkájának köszönhetően kerülhet az…
Tovább olvasom >Nagy István: a kormány 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít az akvakultúra fejlesztésére
A hazai akvakultúra kulcsszerepet játszik a horgászvizek egészséges és minőségi…
Tovább olvasom >A kis- és közepes gazdaságokat is súlyosan érintené az uniós agrártámogatások elvonása
Az Európai Bizottság az uniós költségvetésben brutális, 20-25 százalékos elvonást…
Tovább olvasom >További cikkeink
AI és fenntarthatóság lehetnek a középvállalatok kitörési pontjai a bizonytalanság idején
A Grant Thornton International Business Report (IBR) legfrissebb adatai szerint…
Tovább olvasom >Sokkal többen mondanának fel, mint tavaly, ha megszűnne a home office
A munkavállalók túlnyomó többsége távmunka-párti, és egyre többen is végeznék…
Tovább olvasom >10 bevált stratégia a munkavállalók motivációjának növelésére
A munkavállalói motiváció a szervezeti siker egyik kulcsa: közvetlenül befolyásolja…
Tovább olvasom >