Magyarország tovább bővíti mezőgazdasági kapcsolatait Afrikával
A kutatási és üzleti együttműködések, valamint a tudásátadás már működő formái szilárd támaszt biztosíthatnak a magyar-afrikai agrárkapcsolatok további fejlődéséhez – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára szerdán a fővárosban, a Budapest Afrika Fórumon.
A szaktárca tájékoztatása szerint az államtitkár az 55 tagú Afrikai Unió számos országából érkezett magas rangú vendégek előtt tartott beszédében hangsúlyozta: a keleti és déli nyitás politikája lehetővé teszi, hogy Magyarország felelevenítse korábbi gazdasági kapcsolatait. Többek között ennek eredménye az immár harmadik alkalommal megrendezett Budapest Afrika Fórum, amelynek ezúttal a mezőgazdaság a témája.
Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a jó minőségű, ízletes élelmiszerek előállításához, amihez hozzájárul az agrárium sok évszázados termelési tradíciója és a gazdák szakértelme. Számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből jelentős exportkapacitásokkal is rendelkezik az ország, valamint tudását és technológiáját is készen áll megosztani partnereivel – fejtette ki az államtitkár.
Farkas Sándor az agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett fórumon utalt arra, hogy a XX. század második felében rohamosan nőtt a magyar jelenlét az afrikai kontinensen, számos afrikai országban épültek magyar részvétellel feldolgozóüzemek, mintatelepek. Az ország több évszázados agrárkutatása és oktatása is nyitott volt az afrikai hallgatók befogadására – tette hozzá.
Felidézte, hogy a 2010-ben megválasztott kormány célul tűzte ki keleti és déli kapcsolatainak a felelevenítését. Magyarország az elmúlt években rengeteget dolgozott azon, hogy innovációit az afrikai kontinensen is minél szélesebb körben megismerjék. Az államtitkár szerint a kapcsolatok bővítésére a kutatás-fejlesztés, a beruházások, az ehhez kapcsolódó tudástranszfer terén még számos lehetőség kínálkozik.
Kitért arra is: bár Magyarország természeti és így mezőgazdasági viszonyai is gyökeresen eltérőek Tunéziáétól, Ugandáétól vagy a Dél-afrikai Köztársaságétól, vannak olyan globális kihívások, amelyekre leginkább együttesen lehet megtalálni a helyes választ. Ilyen például a klímaváltozás hatásainak mérséklése a mezőgazdasági haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítésével, az újonnan megjelent vagy terjedőben levő kártevők elleni fellépés, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása, vagy az öntözés kérdésének megoldása.
Farkas Sándor felhívta figyelmet arra, hogy Magyarországon számos kutatóintézet működik, közülük szerinte kiemelendő a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amelynek kutatói az elmúlt években számos afrikai országban létesítettek kapcsolatokat, kezdeményeztek közös projekteket és együttműködést a gabonakutatástól az akvakultúráig. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Új helyszínen várja az érdeklődőket a Nébih Farm
Decembertől megnyitotta kapuját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megújult Nébih Farm,…
Tovább olvasom >Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >Egyhangú támogatást kapott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitika
Az EU-tagállamok agrárminiszterei tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2027 utáni…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >