Magyarország takarékon

Magyarország számára a likviditásbőség tavaly lezárult kora azt jelentette, hogy külföldi hitelből lehetett a hiányzó hazai megtakarításokat pótolni. Ez a pálya hirtelen világméretekben fenntarthatatlannak minősült. Globális átértékelődés történt. A GKI – az Európai Bizottság véleményéhez hasonlóan – 2009 végére teszi a recesszió legvalószínűbb mélypontját, ugyanakkor 2010-ben is csak bizonytalan és nagyon lassú javulással számol.
A világgazdasági válság nyomán a magyar gazdaság kényszerpályára került. Az alacsony infláció és a visszaesés következtében idén a folyó áras GDP közel 2 százalékkal mérséklődik. Ez jelentősen csökkenti a vállalkozások nyereségét, s ezzel a költségvetésbe folyó nyereségadót is. A vártnál alacsonyabb bértömeg és a mintegy 5 százalékkal visszaeső vásárolt fogyasztás is bevételkiesést okoz. Jelenleg mintegy 400-450 milliárd forint bevételi kiesés prognosztizálható a költségvetési törvényhez képest.
Idén megállíthatatlan az eladósodottság növekedése. Ha a rendelkezésre álló nemzetközi hitelkereteket Magyarország idén jórészt vagy teljes egészében lehívja, a bruttó adósság technikailag akár 80 százalék fölé is nőhet. Az adósságemelkedés tartósnak tekinthető részével egyébként Magyarország egyáltalán nem lóg ki a többi EU-tagországot a válság időszakában jellemző folyamatból.
2009-ben a magyar gazdaság teljesítménye 4-5 százalékkal csökken. Ez kis részt a 2008. évi növekményt hozó agrárágazat kibocsátásának átlagos időjárás esetén természetes mérséklődésének, de főleg a magágazatok (az agrárium és a közszolgáltatások nélkül tekintett gazdasági ágak) már 2008-ban elkezdődött visszaesése elmélyülésének következménye.
Az ipar bruttó termelése várhatóan 10-15 százalékkal esik vissza. A külkereskedelmi forgalom csökken, volumenben az export 9 százalékos, az import 10 százalékos visszaesése várható.
A beruházások 2009-ben öt százalékkal csökkennek. Az ok a recesszió, a hitelforrások hiánya (illetve irreálisan drága volta), valamint az EU-források nehézkes lehívása. A felhasznált fejlesztési célú EU-támogatások összege a 2008. évi 1,5 milliárd euróról 2009-re 2,5 milliárdra emelkedik.
A bruttó keresetek évek óta jellemző, 8 százalék körüli dinamikája 2009-ben radikálisan, mintegy két százalékra lassul. A lakosság reáljövedelme 1,5-2 százalékkal csökken. A fogyasztók megtakarítási hajlandósága látványosan emelkedik.
A forint euróhoz viszonyított árfolyamát nem a fundamentumok, hanem a gyakran irracionális várakozások vezérlik. A magyar pénzügyi intézmények lépéseket tettek a helyzet konszolidálása érdekében. Az ERM-2 rendszerbe való belépés, az euróbevezetés programjának és dátumának bejelentése, a 2009-es költségvetés kiadásainak érdemi mérséklése és szerkezetének átalakítása, a reformok megkezdése együttesen növelheti a magyar gazdaság s a forint iránti bizalmat. Ez kamatvágásokban, illetve erősebb forintban nyilvánulhat meg. 2009 végén 8,5-9 százalék közötti alapkamat várható. A forint tendenciájában fokozatos erősödés mellett 2009-ben éves átlagban 290-es, a II. félévben 280-as forint/euró árfolyamnál stabilizálódhat.
Mindez paradox módon azt jelenti, hogy a számos mutató alapján az elmúlt években sereghajtónak bizonyult Magyarország 2009–2010-ben az európai középmezőnybe kerül. A válság kikényszerítette egyensúlyi és versenyképességi átrendeződés következtében megkezdődhet az ország tőkevonzó képességének javulása és a pénzpiaci bizalom tartós visszanyerése.

A GKI prognózisa 2009-re
2007. 2008. 2008. 2008. 2009. Előrejelzés
IX. X. XII. III. (2009.)
GDP-termelés 101,1 100,5 103 100,5 97,5 95,5
Mezőgazdaság (1) 77,4 143,0 92 92,0 90,0 90
Ipar (2) 106,4 99,7 104,5 102,0 96,0 93
Építőipar (3) 92,3 94,9 108 104,0 97,0 95
Kereskedelem (4) 103,4 97,9 103 100,0 98,0 96
Szállítás és távközlés (5) 105,6 100,1 103 101,0 98,0 96
Pénzügyi szolgáltatás (6) 102,0 97,7 104 100,0 98,0 93
Közigazgatás, oktatás, egészségügy (7) 96,6 100,7 102 100,5 100,0 99,5
Egyéb szolgáltatás (8) 100,6 97,7 101 100,0 100,0 99,5
Magnövekedés (2)+ (3)+ (4)+ (5)+ (6) 103,5 98,5 104,1 101,0 97,3 94
GDP belföldi felhasználás 99,0 99,9 102,7 100,0 96,6 95
Egyéni fogyasztás 98,2 99,9 102,5 99,5 97,5 96
Állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 101,5 97,4 110 103,0 97,0 95
Külkereskedelmi áruforgalom
Export 115,6 104,6 112 103,0 98,5 91
Import 111,5 104,0 112 102,0 97,5 90
Fogyasztói árindex (előző év = 100) 108,0 106,1 104,2 103,9 102,8 103,5
Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege
milliárd euró -5,4 -5,7* -3,1 -3,0 -3,0 -2
a GDP százalékában -5,3 -5,4* -2,6 -2,7 -2,8 -2,2
Munkanélküliségi ráta (éves átlag) 7,4 7,9 7,4 8,0 8,3 8,7
Államháztartás deficitje a GDP százalékában (ESA) 5,0 3,1 3,2 2,5 2,5 3
Forrás: KSH, GKI *Becslés