Magyarország profitálhat az orosz WTO-tagságból

Tizennyolc évig tartó tárgyalássorozat után Oroszország ma csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). A belépéssel alacsonyabb vámszinteket, illetve a szellemi tulajdon fokozottabb védelmét kellett vállalnia Moszkvának. Az előbbi tovább erősítheti a hazai mezőgazdasági, élelmiszeripari kivitelt, az utóbbi pedig az orosz piacon már jelentős súlyt elérő magyar gyógyszercégeknek kedvezhet.

Csupán az oroszok ötöde véli úgy, hogy hazája jól jár azzal, hogy a mai nappal Oroszország csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). A közhangulat annyiban nem számít meglepetésnek, hogy Moszkva az azonnali kedvező hatások hiányában nem siette el a belépést, ennek eredményeként a tárgyalások megkezdése után csak 18 évvel csatlakozik a nemzetközi kereskedelem liberalizálását célzó szervezethez.

Vásárlóerő-paritás alapján számolva a több mint kétezer milliárd dolláros GDP-vel rendelkező Oroszország a világ hatodik legnagyobb gazdaságaként, illetve a világ kilencedik legnagyobb exportőreként csatlakozik a WTO-hoz, amelynek 156. tagja lesz.

Az orosz belépéssel elsősorban a fejlett nyugati gazdaságok, így az EU és az USA járnak jól, főként a szolgáltatások exportja terén. Utóbbi terület mellett a feldolgozóiparban is jelentős liberalizációt kellett végrehajtania Moszkvának, a lejjebb vitt vámtételek mellett beáramló jó minőségű nyugati termékek pedig majd komoly kihívást jelentenek az orosz cégek számára, amelyek közül várhatóan több is kiszorul a piacról.

Ami Magyarországot illeti, a hazai mezőgazdasági, élelmiszeripari kivitelt tovább erősítheti az orosz WTO-csatlakozás, azonban ezekben az ágazatokban az alacsonyabb vámtételek egyes termékek esetében csak bizonyos kvótaszint alatt érvényesülnek, vagyis a magyar cégeknek kiélezett versenyre kell számítaniuk más országok exportőrjeivel a kvótán belüli szállításokért – mondta a Világgazdaságnak Ludvig Zsuzsa, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.

A szakértő egyben az orosz piac azon sajátosságára is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerexport területén hatalmas mennyiségben kell homogén árut, például egyfajta almát szállítani a különböző kiskereskedelmi láncoknak, amit hazánk gyakran nehezen tud teljesíteni.

Szerinte az orosz piacon már jelentős súlyt elérő hazai gyógyszercégek határozottan a nyertesei lehetnek az orosz csatlakozásnak, miután a jelentős méreteket öltő gyógyszerhamisítás elleni fellépésre Moszkvának a WTO-tagsággal kötelezettséget kellett vállalnia. Az már más kérdés – tette hozzá –, hogy a gyakorlatban majd mit valósít meg Moszkva a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos vállalásaiból, aminek hiányát ugyanis igen nehezen lehet szankcionálni. (Tar Gábor, Világgazdaság Online)