Magyarország nagyot lépett előre az élelmiszer-önellátás terén

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 07. 15. 11:10

Az utóbbi évek igen súlyos válságai bebizonyították, hogy az élelmiszerellátás nemzetbiztonsági kérdés, ezért Magyarország a tanulságokat levonva nagyot lépett előre az önellátás képessége terén – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Gyermelyen.

Új magasraktár alapkőletételi ünnepsége a Gyermelyi Zrt.-nél — Gyermely, 2025. július 14. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Gyermelyi Zrt. új magasraktára alapkőletételi ünnepségén Gyermelyen 2025. július 14-én. A tésztagyártó vállalat mintegy 14 milliárd forint értékben bővíti a kapacitásait, illetve napelemes kiserőművet hoz létre, ehhez pedig az állam 2,5 milliárd forintnyi támogatást nyújt, aminek eredményeként a következő két év során több üzemegység fog épülni. MTI/Kovács Attila

A tárcavezető a Gyermelyi Zrt. új beruházásának átadásán arról számolt be, hogy a tésztagyártó vállalat mintegy 14 milliárd forint értékben bővíti a kapacitásait, illetve napelemes kiserőművet hoz létre, ehhez pedig az állam 2,5 milliárd forintnyi támogatást nyújt, aminek eredményeként a következő két év során több üzemegység fog épülni.

Beszédében aláhúzta, hogy a kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít a hazai száraztészta-fogyasztás felét fedező, magyar tulajdonban lévő cégnek, amely működésével a környező települések gazdaságát és munkaerőpiaci viszonyait is alapvetően meghatározza.

Rámutatott, hogy az ENSZ friss jelentése szerint jelenleg nagyjából 750 millió ember éhezik világszerte, ami komoly visszalépést jelent.

„Ennek nyilván számos oka van, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű, amit a saját bőrünkön tapasztalunk az időjárási szélsőségességek tekintetében, de legalább ilyen súlyos az okok között a háborúk és politikai konfliktusok jelentette gazdasági válságok sorozata”

– szögezte le, külön kitérve az immár több mint három éve tartó ukrajnai harcok negatív hatásaira.

Lényegesnek nevezte a válságidőszakok tanulságainak levonását, s úgy vélekedett, hogy a legfontosabb következtetés, hogy az élelmiszerellátás biztonsága nemzetbiztonsági kérdéssé vált, ugyanis soha nem volt még ekkora a jelentősége az önellátás képességének.

„Ezért az egyik legfontosabb célkitűzésünk az az, hogy a magyarországi élelmiszerigényt minél nagyobb részben magyarországi forrásokból magyarországi vállalatok, sőt lehetőleg magyar tulajdonú vállalatok állítsák elő” – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy ebben a tekintetben hazánk órási lépéseket tett előre, miután az utóbbi tíz év során a kormány 287 élelmiszeripari nagyberuházáshoz biztosított támogatást, amelyek összesen 1400 milliárd forintos beruházási értéket jelentettek, kilencezer új munkahelyet hozva létre.

„Ennek nyomán elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaságnak mára nagyon fontos tartóoszlopává vált az élelmiszeripar, amely a koronavírus-járvány alatt is bizonyította az ellenállóképességét, hiszen dacára a szállítási láncok fizikai megszakadásának, egyáltalán nem álltak elő ellátási zavarok Magyarországon„

– emlékeztetett.

„Sőt, az elmúlt években az élelmiszeripar nagyon komoly csúcsokat döntött meg. Túl azon, hogy ma már 140 ezren dolgoznak ebben az ágazatban, öt esztendő alatt a termelési értéke az élelmiszeriparnak megduplázódott, és a tavalyi esztendőben meghaladta a 6700 milliárd forintot. Ez a duplája az öt évvel ezelőtt mért értéknek” – folytatta.

Gyermely, 2025. július 14. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) és Káhn Norbert, a Gyermelyi Zrt. vezérigazgató-helyettese (b3) kezet fog, mellettük Erős Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője (b) és ifj. Tóth Béla vezérigazgató-helyettes (j) a cég új magasraktára alapkőletételi ünnepségén Gyermelyen 2025. július 14-én. A tésztagyártó vállalat mintegy 14 milliárd forint értékben bővíti a kapacitásait, illetve napelemes kiserőművet hoz létre, ehhez pedig az állam 2,5 milliárd forintnyi támogatást nyújt, aminek eredményeként a következő két év során több üzemegység fog épülni. MTI/Kovács Attila

Végezetül pedig Komárom-Esztergom vármegye fejlődését méltatta, üdvözölve, hogy már meghaladta itt az éves ipari termelés értéke az 5000 milliárd forintot, ami tíz év alatt háromszoros bővülést jelent, ennek nyomán pedig a munkanélküliség ráta a felére esett.

Majd megjegyezte, hogy ebben annak is fontos szerepe volt, hogy a kormány ebben az időszakban 141 nagyberuházáshoz adott támogatást a vármegyében, aminek nyomán összesen 2000 milliárd forintnyi beruházás jött létre.